Járatkésés, törlés, a célállomás változása út közben, idegőrlő ügyintézés, csalódott utasok: az extrém időjárás okozta fennakadások itthon és külföldön is sokaknak okoznak bosszúságot a téli szezon sűrűjében, amikor világszerte élénk a forgalom a repülőtereken.

A szakértő nyugalomra int: az ilyen rendkívüli és nagy területet érintő hó- és viharhelyzetek esetén sokat tehet a légi utas saját magáért. Például tudatosan felkészül lélekben és a kézipoggyászában is, amiatt is, mert ezekben a napokban nem az a rendkívüli, ha egy repülő sokat késik, hanem az, ha időben elindul.

Meleg ruházat és energiaszelet is legyen kéznél! 

A gyakoribb járattörlés, késés mellett most arra is számítani kell, hogy a gépünk máshol száll le, mint ahová elindult, hiszen a heves, gyorsan változó  téli időjárás vezethet akár egyes repülőterek átmeneti bezárásához is – mondta az Economxnak Varga G. Gábor. 

A légiközlekedési szakértő rámutatott: ebben az esetben

azok a járatok, amelyek már úton vannak vagy visszafordulnak az indulási helyre, vagy kitérőre mennek.

Szerinte, ha lélekben felkészülünk a váratlan kellemetlenségekre, azzal már sokat tettünk a nyugalmas utazásért.

A kézipoggyászban érdemes magunkkal vinni egy-két energiaszeletet vagy más snacket, amivel enyhíthetjük az éhséget, feszültséget, és egy üres kulacs is jó szolgálatot tesz, amit a terminálban meg lehet tölteni vízzel. Különösen fontos, hogy a rendszeresen szedett gyógyszerből és meleg öltözetből is legyen kéznél, ne csak a feladott poggyászban, hiszen lehet, hogy a beszállításkor hosszasan kell a repülőtéri előtérben, vagy a buszokon tartózkodni – említette meg,  A feltöltött mobil pedig alapvető minden utazásnál, de ilyenkor különösen – a kommunikációs eszközt a terminálban is tölteni lehet.

A rugalmasság már félsiker

A felkészülés része az is, hogy indulás előtt beszerezzük a legfontosabb információkat: érdemes ránézni az úti cél repterének internetes oldalára, az applikációra, rendkívüli híradásokra, hogy

  • éppen milyen időjárás uralkodik a környéken,
  • a társaságok, jegyértékesítők, utazási irodák jeleznek-e járatkéséseket,
  • a hatóságok különleges fennakadásokat a légi kikötőben vagy az adott városban

– ezekből már következtetni lehet, mire számíthatunk és felkészülni a stresszes helyzetekre.

Akik átszállással utaznak, és januárra, februárra vásárolnak repülőjegyet, azoknak

érdemes olyan csatlakozást választani, ami nincs időben, összegben „kicentizve”:

egy augusztusi jegyvételnél is már érdemes számításba venni, hogy a téli hónapokban az időjárás mindig bekavarhat a tervekbe – jegyezte meg az Egek Ura blog alapítója.

Várakozás közben is sokat tehet magáért a türelmetlen utas, de a reptéri személyzet is rendelkezésre áll
Várakozás közben is sokat tehet magáért a türelmetlen utas, de a reptéri személyzet is rendelkezésre áll
Kép: Getty Images / picture alliance, Felix Hörhager

Kár verni a pultot a kártérítésért!

A téli hóhelyzet miatti késés egyértelműen vismajor esetnek számít, tehát

nem jár kártérítés. 

Az uniós jog szerint ugyan, ha éjszakába nyúlik az aktuális helyzet, vagy egy esti járatot muszáj törölni, késleltetni, akkor gondoskodni kell az utasok elszállásolásáról, de a realitás a legtöbb esetben az, hogy ha ilyen helyzet van, az nem csak egyetlen járatot érint.

Vagyis, a reptéri személyzet előbb-utóbb telítődik a soron kívüli feladatokkal, ilyenkor

jobb, ha az ember magának gondoskodik szállásról, élelemről.

Erre jó, ha van tartalék pénz az utasnál – hívta fel a figyelmet.

Még ha úgy is tűnik, nincs káosz

Kitért arra is: a légi közlekedésben a havas, téli üzem az egyik legtöbb koordinációt igénylő szituáció. 

Rendkívül sok munkafolyamatot kell összehangolni, sokkal többet, mint normál esetben vagy akár a kánikulai főszezonban, ilyenkor rengeteg információ áramlik a járatot kiszolgáló egységek között. Ez a reptéri dolgozók részéről rendkívüli odafigyelést kíván, de

ilyenkor sincs káosz, mindenki tudja a dolgát

– mondta.

A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren is hetek, hónapok óta készülnek erre az időszakra, de ettől még tény: a havas, csapadékos, fagyos napok lassítják a repülőgépek felkészítését, mindenhol szűkítik a légi kikötők áteresztő-képességét és igénybe veszik az ott dolgozók szaktudását.

Budapesten stabil a helyzet: mire beköszöntött a mostani időjárás, a hószolgálat felkészítette a nagy teljesítményű tisztítójárműveket, gondoskodtak síkosságmentesítő anyagokról és a jégtelenítőkről, amiből ilyenkor tonnákat használnak el egyetlen indulási hullám alatt. 

Külföldön is felkészültek, merjünk elutazni!

Egy-két kivételes esettől eltekintve nem érdemes megijedni attól sem, hogy majd külföldön ér a bonyodalom: az északi országokban például az ilyen téli üzem évente száz napnál is hosszabban tart, ami a mindennapi operációnak megszokott. A mi térségünkben csak évente 10-20 napot kell ilyen körülmények között  repülőgépeket kezelni, a magyar vagy környékbeli utasok ezért nehezebben élhetik meg a helyzetet.

A rutinosabbak azért hozzá vannak szokva, hogy az égiek belepiszkálnak a terveikbe – fogalmazott, kiemelve, hogy minden esetben a  biztonság az első. 

Fő a biztonság: döntő lehet a fékhatás

Márpedig az ilyenkor egyet jelent azzal, hogy a futópályán és a gurulóutakon tapad a repülőgépek gumija, le lehet fékezni őket, vagy éppen, hogy az utasszállítókat mozgató, kiszolgáló járművek képesek kontrollálni a repülők mozgását.

Kevesen tudják, de ilyen időjárási körülmények között – Budapesten is éppúgy, mint másutt – nem elég tolni a havat és síkosságmentesíteni, de mérni kell a pályán és a gurulóutakon tapasztalható fékhatást, ha indokolt, akár minden leszálló gép után. Amíg ez a mérés zajlik, addig a pályára nem gurulhat fel a repülő, és ha az értékek egy hangyányit is rosszabbak, mint az előírt minimumok, korlátozni kell a légikikötő forgalmát – avatott be a kulisszatitkokba.

A koordináció ráadásul nemzetközi: nem elég, ha egy indulási reptéren flottul megy minden, már akkor tudni kell, hogy leszállásra alkalmas idő várható-e az érkezéskor, vagy éppen a megközelítés során.

Kapcsolódó