A vizet a sziget nagy részén hagyományos öntözőrendszer, az úgynevezett subak osztja szét csatornák, gátak és alagutak segítségével – a szisztémát az UNESCO 2012-ben nyilvánította védetté, mint a balinéz kultúra egyik központi elemét - olvasható a portálon.

A fő problémát az jelenti, hogy a a népszámlálási adatok szerint a 40 éven aluli lakosok száma 70 százalékkal, 4,3 millió főre emelkedett a szigeten.

A turizmus növekedése pedig még ennél is jelentősebb volt; 1980-ban még kevesebb mint 140 ezer külföldi látogató, 2019-ben pedig már több mint 6,2 millió külföldi és 10,5 millió belföldi turista érkezett a szigetre.

Putu Bawa, Bali vízvédelmi stratégiájának projektmenedzsere szerint a turizmus fellendülésével a helyi gazdaság is felvirágzott; a rizsföldek jelentős részét, amelyeken az öntözőrendszer egykor végigfutott, beépítették, a subak számára természetes vízgyűjtőként működő erdőket pedig kivágták.

A bali gazdák pedig arra panaszkodnak, hogy a korábban megszokott kettő, három alkalom helyett most már csak egyszer tudnak rizst betakarítani a vízínség miatt, ami a sziget élelmiszerellátását is veszélyeztetheti. Bawa szerint a turizmus kulcsfontosságú Bali számára, de azt össze kell hangolni a vízgazdálkodással a sziget érdekében.