Az ICJ közleménye szerint Buenos Aires azt állítja beadványában, hogy az argentin állam és hitelezőinek vitájában született bírói ítéletek megsértették szuverenitását és mentességeit.

A közlemény szerint a beadványt továbbították az amerikai kormánynak, de a bíróság addig nem tesz további lépéseket, amíg az Egyesült Államok nem fogadja el a testület joghatóságát az ügyben.

Az ügy háttere, hogy Argentína 2001-es államcsődje után szerette volna átütemezni adósságait, amiről hitelezői 93 százalékával ugyan meg tudott egyezni, de egyes amerikai fedezeti alapok nem voltak hajlandóak a kompromisszumra.

Az alapok az általuk már az államcsődöt közvetlenül megelőzően felvásárolt adósság teljes értékét követelték vissza, és ezért az Egyesült Államokban bíróság elé vitték az ügyet. Az amerikai igazságszolgáltatás pedig úgy döntött, hogy Argentínának fizetnie kell, és mindaddig nem törlesztheti tovább külföldi adósságát, amíg nem fizeti ki a fedezeti alapokkal szembeni, kamatokkal együtt 1,5 milliárd dolláros tartozását.

Argentína ugyanakkor mindeddig megtagadta az alapok kifizetését, a felek pedig nem tudtak tárgyalásos megoldásra jutni.
Az argentin adósságok ügyében azért járt el amerikai bíróság, mert az államkötvényeket annak idején amerikai jog szerint, amerikai dollárban bocsátották ki. Ugyanakkor Buenos Aires már korábban is azt hangoztatta, hogy az amerikai eljárások sértik szuverenitását, azok "spekulánsok zsarolásnak" minősülnek, az azokat megindító cégeket pedig "keselyűalapoknak" nevezte.