A rezsistoppal kapcsolatos háttérbeszélgetésen az energiaügyi szaktárca miniszterhelyettese, Czepek Gábor leszögezte, a jelenlegi kormányzat szerint nem engedheti meg azt egyetlen ország sem, hogy a családok kiadásainak több mint 30 százalékát elvigye a rezsi. Így az Orbán-kormányok rezsivédelmi politikájának eredményeként 2010 óta ez az arány 1,7 százalékra csökkent. Tehát az átlagos kétkeresős háztartások rezsikiadása az uniós fővárosokat tekintve Budapesten a második legkisebb. 

A kormányzat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2026 januári kimutatására hivatkozik. Ebben a MEKH összehasonlította az uniós lakossági villamosenergia- és földgázárakat. A nemzetközi alapú kutatásban az egyes fővárosokra jellemző átlagos fogyasztási mennyiséggel és jellemzőkkel rendelkező fogyasztókat vizsgálták. 

A Hivatal jelezte, hogy mivel a kormány rendelkezéseinek értelmében 2022. augusztus 1-től az átlag feletti fogyasztás esetében úgynevezett piaci árat kell fizetnie a fogyasztóknak, ezért a villamosenergia- és földgáz fogyasztói árait bemutató grafikonokat kiegészítették egy olyan hipotetikus árral, mely azt tükrözi, hogy milyen átlagárat kell fizetnie azon fogyasztóknak, akik a kormány által meghatározott átlagfogyasztási értékeket (2.523 kWh éves fogyasztás villamosenergia esetén és 63.645 MJ földgáz esetén) 20 százalékkal túllépik. Ők azok, akik átlépték a rezsihatárt.

A villamos energia és földgázfogyasztás költségeinek a nettó jövedelemhez viszonyított arányát, azaz a fogyasztók úgynevezett „teherbíró” képességét is havonta vizsgálja a jelentés. A MEKH által "választott" háztartásban ketten élnek,

mindketten országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkeznek, nincs gyermekük, illetve más eltartott a háztartásban.

A jelentés megvizsgálja, hogy egy háztartás havi jövedelmének mekkora hányadát fordítja a villamos energia és földgázfogyasztással kapcsolatos kiadásokra, amennyiben éves szinten egy átlagos fogyasztási mennyiséget (2200 kWh áram és 1162 köbméter földgáz) veszünk alapul. 

Ebben az esetben nem végeztek külön számítást magasabb fogyasztási szintre, mivel a kétfős háztartások esetében nem jellemző az átlag feletti fogyasztási szint. A kiinduló árat és a háztartások jövedelmét is európai vásárlóerő-egységben mérték.

Fontos még megjegyezni, hogy a földgáz lakossági ára a skandináv fővárosok esetében torzító eredményt mutathat, mivel ezekben az országokban a gázfűtés nem jellemző, így csak kis számú háztartás csatlakozott a hálózatra. A 10 millió lakosú Svédország esetében például mindössze 92 ezer háztartás fogyaszt földgázt. 

A villamos energia fogyasztói ára ez alapján Budapesten 9,57 eurócent, és ennek közel négyszeresét kell Berlinben fizetni (38,39 eurócent). Egyébként csak Magyarországon kerül 10 eurócentnél kevesebbe egy egységnyi kWh. 

Földgáz esetében Budapest szintén a legolcsóbb főváros a kontinensen vizsgáltak közül. Az amszterdami fogyasztói árak a magyar mérték hatszorosát teszik ki.

A háztartások a fenti modell szerint Lisszabonban fordítják a kiadásaik legnagyobb arányát rezsire (6 százalék), míg a legjobb helyzetben a luxembourgiak (1,4 százalék) vannak. A németalföldi miniállam mellett csak a magyar főváros teljesít 2 százalék alatt. 

A háttérbeszélgetésen Czepek Gábortól megtudtuk, hogy a kormányzat jelenleg még a rezsivédelem (rezsicsökkentés és rezsistop) alapjaként tekint az orosz energiaforrásokra. Ugyanis a magyar rezsivédelmi politika három lábon nyugszik. Az egyik a paksi áram, a második a hosszú távú orosz gázszerződések (a földgáz a magyar határhoz szállítási díj nélkül érkezik a miniszterhelyettes elmondása szerint, így a távhőben is fent tudják tartani a rezsivédelmet). A harmadik láb pedig a költségvetésben szereplő rezsivédelmi alap. Ugyanis a kormány szerinti megfelelő energiaár továbbra is veszteséget okoz a rendszerben, ezért az energiaszektor extraprofitjából töltik fel az alapot.  

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Azonban a miniszterhelyettes az Economx felvetésére leszögezte, Magyarország néhány éven belül már függetlenedik az oroszországi forrásoktól. Ezt azzal magyarázta, hogy a 2030-as évekre a magyar energiamix, energetikai szektor (ahogy az globálisan is jellemző lesz) fejlettségben mindenképpen eléri azt a szintet, hogy alapvetően áramalapúvá válik. Czepek Gábor szerint a stratégiai fordulathoz három feltételnek kell teljesülnie: a nukleáris-kapacitás, a napenergia, valamint az energiatárolás bővítése. Ezekben pedig hazánk folyamatosan fejlődik az Energiaügyi Minisztérium szerint. 

Kapcsolódó