Az ügy előzménye, hogy három kozmetikai vállalkozás állatkísérleteket végzett az Európai Unión kívül azért, hogy készítményeiket forgalomba hozhassák Japánban és Kínában is, ahol csak olyan kozmetikai szerek forgalmazhatók, amelyek hatásait előzőleg állatokon tesztelték. A kozmetikai termékekben felhasznált összetevők gyártóit képviselő kereskedelmi szervezet azzal a kérdéssel fordult a bírósághoz, hogy az érintett cégeknek kell-e büntetőjogi következményekkel számolniuk, ha ezen készítményeiket a brit piacon is forgalomba hozzák.

A jogvitában eljáró brit bíróság a luxembourgi székhelyű uniós törvényszékhez fordult, amely szerdán megállapította, a közösségi jog nem tesz különbséget aszerint, hogy a kozmetikai célú állatkísérleteket hol végezték el. A vonatkozó uniós rendelet olyan alternatív módszerek alkalmazását kívánja előmozdítani, amelyek helyettesíthetik az állatkísérleteket. Márpedig ezen célkitűzés elérését jelentősen veszélyeztetné, ha a tilalmakat meg lehetne kerülni pusztán azzal, hogy az EU-n kívül végzik el ezeket a kísérleteket.

Az Európai Unió területén 2004 óta tilos a kozmetikai termékek állatokon való tesztelése, amely 2009 óta a kozmetikumok összetevőinek esetében sem engedélyezett. 2009 márciusától kezdve az állatokon kikísérletezett összetevőket tartalmazó kozmetikai szerek forgalomba hozatala is tilos az EU-ban.

Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagállamok bíróságai az előttük folyamatban lévő jogvitában a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az uniós bíróság elé. Az uniós testület azonban nem dönti el a jogvitát, az a tagállami bíróság feladata marad, hogy az ügyet a luxembourgi ítélet alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más tagállami bíróságokat is köti.