Olaszország azért került az utóbbi időszakban a figyelem középpontjába, mert befektetők körében egyre erősödtek az aggodalmak az ország politikai bizonytalanságai miatt. Attól tartottak, hogy a politikai felfordulás miatt Olaszország lesz az eurózónás adósságválság következő áldozata.

A piaci hangulaton az sem javított, hogy Silvio Berlusconi olasz kormányfő, akiben immáron mindenki az olaszországi gazdasági reformok végrehajtásának legfőbb akadályát látja, közölte: nem indul a februárban tartandó előrehozott választásokon

Kapcsolódó

Bevásárolt az ECB

Az olasz hozamok azután szálltak el, hogy az LCH Clearnet felszámolóház megemelte az olasz állampapírok letéti követelményeit. Szerdán ezt követően a Cassa di Compensazione e Garanzia SpA is hasonló lépést tett és 5 százalékponttal emelt az olasz államkötvény-pozíciók fedezetigényén. Mindkét ház esetében a 7-10 év lejáratú olasz államkötvények fedezetigénye 11,65 százalék, a 10-15 éveseké 11,80 százalék, míg a 15-30 éveseké 20 százalék. A rövidebb lejáratú papíroknál különböző mértékű módosítást jelentettek be. A változás november 9-én lép hatályba, és a november 10-i fedezetpótlási felszólításokra lesz hatással.

A 2 éves olasz kötvényhozamok 7,46, az 5 éves 7,50, a 10 éves 7,45 százalék körül jártak napközben és az olasz cds-felárak is rekord magasságokba, 543 bázispontig kúsztak.

A tízéves olasz és német kötvények közötti hozamkülönbség 576 bázispontra ugrott, most először meghaladva ezzel az 500 bázispontos különbséget.

Az Európai Központi Bank (ECB) erre 2 és 10 éves papírok agresszív vásárlásba kezdett piaci hírek szerint, amelynek hatására 7,1 százalék körüli szintre sikerült mérsékelnie a hozamokat.

Amennyiben a helyzet nem változik, akkor az ECB-nek lehet, hogy még agresszívebb kötvényvásárlással kell közbelépnie - mondta a Reutersnek Sean Maloney, a Nomura stratégája.

Túl a kritikus szinten

A 7 százalékos hozamszintet több stratéga is kritikus szintnek tartja, hiszen ez volt az az szint, ami fölé Görögország, Portugália, és Írország állampapírhozama felkúszott, mielőtt pénzügyi mentőövet kellett volna dobni nekik.

A Barclays Capital elemzésében azt írta, hogy Olaszország már eljuthatott arra a pontra, ahonnan "nincs visszaút".  Számításaik szerint ugyanis 120 százalékos GDP-arányos államadósság-rátával, a hazai össztermék 3 százalékát meghaladni aligha képes elsődleges államháztartási többlettel és alacsony gazdasági növekedéssel az olasz adósságdinamika nem tartható, hacsak a kamatszint nem csökken hozzávetőleg 5,5 százalék alá. Ennél magasabb piaci kamatok esetén azonban az olasz adósság gyorsabban növekszik, mint a GDP-érték, és a Barclays Capital szerint ez végül kényszerű adósságátrendezéshez vezet.

A Credit Agricole viszont szerdai elemzésében úgy vélekedett, hogy az olasz államháztartás helyzete a kedvezőtlen másodpiaci helyzet ellenére az elsődleges piacon némileg kedvezőbb képet fest. Novemberben 14,85 milliárd eurónyi kincstárjegyet, illetve 15,48 milliárd eurónyi változó kamatozású kötvény jár le. Ebből csupán 2,85 milliárd euró van külföldi kézben. Decemberben 22,462 milliárd eurónyi kincstárjegy jár le, amelyből 3,156 milliárd euró van külföldi tulajdonban. Januárban is csak kincstárjegyeket kell megújítania Olaszországban, 15,20 milliárd euró értékben.

Meg nem erősített piaci pletykák szerdán arról szóltak, hogy jövő hétfői kötvényaukcióját Olaszország elhalaszhatja.

A nagy megpróbáltatás még várat magára

Az igazán nagy próba - ha addig elhúzódik a közvetlen válság - februárban illetve márciusban lehet. Februárban 25,858 milliárd eurónyi egy éven túli lejáratú államkötvény (BTP), illetve 10,60 milliárd eurónyi két éves, zéró kuponú állampapír jár le. Márciusban 16,735 milliárd eurónyi kincstárjegy mellett már 14,871 milliárd eurónyi fix kamatozású, hosszabb lejáratú államkötvényt és 12,277 milliárd eurónyi változó kamatozású kötvényt kell megújítaniuk. Mindkét esetben elenyésző a külföldi tulajdoni hányad.

A tőzsdéket elintézték az olaszok

Az  olaszok miatti aggodalmak rendesen elrontották a hangulatot a tőzsdéken és a devizapiacokon is. Európában zárás előtt egy órával a vezető indexek 2,2-2,3 százalékos veszteségben, a milánói FTSE MIB pedig 4,3 százalékos mínuszban járt. Az európai fejlemények a tengerentúlon is rendesen kifejtették hatásukat: a Wall Street-i indexek éles eséssel kezdték a napot, nyitás után egy órával a Dow 260 pontos veszteség felé közelített, ami 2 százalékos mínusznak felelt meg, de a Nasdaq és az S&P 500 is jóval 2 százalék feletti esésben volt.

A bizonytalansághoz azok a fennmaradó kérdések is csak fokozzák, hogy továbbra sem világos a befektetők számára, hogy az EFSF mentőalap elég lesz-e az adósságválság megfékezésére és hogy az eurózóna döntéshozói hajlandóak lesznek-e további lépéseket tenni a válság megfékezésére.

Kétéves mélyponton a forint

Kétéves mélypontjára gyengült a forint az euróval szemben szerdán, miután a dollár jelentős erősödésbe kezdett az euróhoz viszonyítva. A másodlagos állampapírpiacot sem hagyta érintetlenül a rossz hangulat. A hozamok többsége emelkedett, a legtöbbet 13 bázisponttal az ötéves lejáraté nőtt.

Szakadt a BUX és komponensei között az OTP is, amiben azok az újkeletű pletykák is közrejátszottak, hogy még szerdán jöhet Magyarország leminősítése.