– Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága ellenőrző albizottságának ülésén nemrégiben azt mondta, hogy az önök számára nem újdonság a reform, hiszen az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál (ÁNTSZ) három éve folyik egy átalakítás. Mi ennek a lényege? – Az ÁNTSZ eredendően egy engedélyező típusú állami szervezet, amely számtalan bonyolult, hosszadalmas államigazgatási eljárásban vesz részt. Az állampolgárok gyakran akkor találkoznak vele, ha bizonyos tevékenységeket akarnak végezni, sok egyéb hatósággal együtt az ÁNTSZ-től is be kell szerezniük mindenféle engedélyeket, aminek nyomán a szolgálat egy, az ügyfeleivel szemben alapvetően bizalmatlan szervezetként jelenik meg a szemükben. Mi ezen gyökeresen változatni akarunk, ezért három évvel ezelőtt elkezdtünk egy belső reformot, amelyben ellenőrző típusú szervezetté alakítjuk át a szolgálatot. Ez a továbbiakban nem előzetesen „vegzálná” a kisembert, hogy bármibe kezd, ahhoz előbb az ÁNTSZ engedélyét is kérnie kell, hanem csak utólag ellenőrizné, hogy az, amit létrehozott, megfelel-e a törvényi előírásoknak. – Mondana erre egy konkrét példát? – Ha mondjuk valaki a garázsát szatócsbolttá akarja alakítani, akkor ehhez legalább ötféle engedélyeztetési procedúrát kell végigcsinálnia. Többek között építési, víztisztasági, működési engedélyezési eljárást folytatnak le vele szemben az állami és önkormányzati szervezetek, amelyekkel sokszor feleslegesen terhelik és az idejét is rabolják. Ezzel szemben – a mi elképzelésünk szerint – az ÁNTSZ-től nem kellene előzetes engedélyeket beszereznie, hanem csak bejelentési kötelezettsége lenne. Amint elkészült, tudatná ezt szervezetünkkel, amely 30 napon belül ellenőrzi, hogy a szatócsbolt megfelel-e a rá vonatkozó jogszabályoknak. – Honnan tudná az építkező ezeket a szabályokat? – Alkalmazhat egy szakértőt, ahogy minden más, a szatócsbolttal összefüggő ügyben – mint a könyvelés, adózás, működési szabályok – bizonyára szintén megkérdez hozzáértőket. Az a lényeg, hogy a népegészségügyi hivatal nem zavarja hónapokon át, hanem csak pecsétet tesz a munkájára, miután az újdonsült boltos pótolta az általunk megállapított esetleges hiányosságokat. Egy példa ugyanakkor talán nem világítja meg elég jól, hogy mi a lényege az engedélyezőből ellenőrző szervezetté válás filozófiájának. Ha azonban hozzáteszem, hogy egy őrkutya alkalmazásához, egy gázkonvektort tápláló gázkészülék elhelyezéséhez vagy a környezetvédelmi beruházások átadásához, illetve az összes létező útépítés után az elkészült szakasz megnyitásához is ÁNTSZ-engedély kell – mert a jogalkotó úgy gondolta, hogy mindezek érinthetik a lakosság általános egészségi állapotát –, akkor bizonyára sokkal érthetőbb, miért van szükség egyszerűbb, átláthatóbb, szolgáltatásszerű működésre a merev hatósági eljárások lefolytatása helyett. Emellett ráadásul vannak olyan helyzetek, amikor olyasmire kell pecsétet tennie a szervezetnek, aminek a létrehozásába be sem tud avatkozni. Például minden kórház átalakítása ÁNTSZ-engedélyt igényel, ugyanakkor jogszabályi felhatalmazás híján nincs beleszólásunk abba, hogyan is nézzen ki az átalakított intézmény. Ez is érv amellett, hogy csak utólag ellenőrizzük, vajon megfelelnek-e az elkészült létesítmények a közegészségügyi követelményeknek. – Ehhez a tartalmi változtatáshoz nyilván meg kell változtatni az ÁNTSZ feladatkörét. Erre utalt a parlamenti bizottság előtt, amikor azt mondta, hogy a szervezettel foglalkozó 450 jogszabály közül 80-ból ki kellene venni az önökre vonatkozó passzusokat? Ha igen, mit szól ehhez felettes szervezetük, az Egészségügyi Minisztérium? – Valóban kezdeményeztük az ÁNTSZ feladatait meghatározó jogszabályok megváltoztatását, és ebben a minisztérium egyetért velünk. Megkezdődött az érintett joganyag átfésülése, igaz, eközben olyan változásokról is döntöttek, amelyek gondot okozhatnak a szervezetünknek. Például azzal, hogy a munka-egészségügyi terület átkerül az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (OMMF), párhuzamosságok jöhetnek létre. A munkaegészségügy nehezen választható le az ÁNTSZ többi területéről, hiszen például egy szakember többféle munkakörben is tevékenykedik, így nehezen képzelhető el, hogy őt félig adjuk át az OMMF-nek. Ha pedig teljes egészében a munkaügyi felügyelőség foglalkoztatja az adott szakembert, akkor az ÁNTSZ egyéb feladatainak elvégzéséhez lesz kevés a munkaerő. Hasonló változtatás lesz, hogy a kormány döntése szerint jövőre a földművelésügyi tárca veszi át az élelmiszer-biztonság felügyeletét. Az egészségügyi reform keretében nemrég született döntés az egészségbiztosítási felügyelet felállításáról, így az egészségügyi ellátás minőségének ellenőrzése is párhuzamos tevékenységet jelenthet azzal a szakfelügyeleti rendszerrel, amelyet az ÁNTSZ-nél az említett hároméves reform keletében alakítottunk ki. Ebben minden egészségügyi ágazatot egy szakfelügyelő orvos ellenőriz, a kollégák munkáját az ÁNTSZ alá tartozó Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ fogja össze, amelynek feladata éppen az egészségügyi ellátás részterületeinek minőségi felügyelete. – Költségvetésük 4,5 milliárd forintos, 22 százalékos megkurtítása mindezen változások ellenére elég komoly csapást jelent, mert lényegében csak a béren tudnak spórolni. Eszerint szervezeti átalakítás eddig nem történt az elmúlt három évben. – Dehogynem. Egyebek mellett elkezdtük a megyei irányító központok régióközpontba szervezését, illetve ezzel párhuzamosan a zajvizsgáló és a sugárzás-egészségügyi szervezeteket is centralizáljuk. Ugyanakkor ez önmagában nem sokat jelent, mivel a szervezetünk költségvetésének csak tíz százaléka megy el dologi kiadásokra, a többi a munkatársaink foglalkoztatásához kapcsolódó költség. A létszám az elmúlt években 7800-ról 5060-ra esett és azzal számoltunk, hogy a következő években a húsz megyei központ hét régióközpontra zsugorodása a háttérapparátus néhány száz fős csökkenésével jár. Ezzel szemben a 4,5 milliárdos elvonás – figyelembe véve, hogy az ÁNTSZ-nél dolgozó munkatársak átlagos éves fizetése 2,8 millió forint – több mint ezer ember elküldésére kényszerít bennünket. – Ezek szerint önreform ide, önreform oda, váratlanul érte önöket ez az elvonás... – Igen, és hozzá kell tennem, hogy az elmúlt évek leépítése során az ÁNTSZ-nél már megszüntettük a nyugdíjasok és a külsősök foglalkoztatását, és az említett feladatátadások sem segítenek, mert azokkal, ugye, a bérkeret is átkerül az új szervezethez. – Akkor hogyan oldják meg a dolgot? – Három forrása lehet a leépítéseknek. Az egyik az említett „automatikus” létszámcsökkentés, ami amúgy is következne a szervezet átalakításából. A másik a regionális laborok magánüzemeltetésbe adása, ami lehetővé tenné számukra, hogy az ÁNTSZ-től független megbízásokat is vállaljanak, így szerezve önálló jövedelmet. Természetesen olyan szerződéseket kötnénk, amelyek továbbra is megkövetelik a laboroktól a közegészségügyi, járványügyi feladatok ellátásának elsődlegességét, illetve munkájuk színvonalának minőségbiztosítással garantált megtartását. Azt azonban, hogy honnan kerül ki az elbocsátandók harmadik csoportja, egyelőre még nem tudjuk.