Egyre több területen érinti súlyosan az élelemtermelést a
globális klímaváltozás, a növénytermesztés mellett az állattenyésztést és a
halászatot sem kíméli. A Másfélfok cikke szerint a haszonállatok a globális
élelmezésben a fehérje 33 százalékát teszik ki, az elfogyasztott kalóriák 17
százalékát adják.
Az IPCC legfrissebb jelentése szerint a klímaváltozás miatt
csökken a termelékenység, a károk egyre inkább ellensúlyozzák az egyébként
javuló termelési mutatókat.
A jelentés szerint a hőstressz okozta károk 1,7 és 2,4 milliárd dollár közé tehetők az Egyesült Államokban. Ebből a tejipar a leginkább érintett.
A lap megjegyzi, hogy a károk és a veszteségek egyre
növekednek, emiatt pedig egyes régiókban lehetetlenné fog válni az élelmiszertermelés.
A növény- vagy állatállomány ugyanis az új éghajlati viszonyok között nem tud
megmaradni, jellemzően a hőség és a páratartalom miatt.
A hőség rontja az étvágyat
Az 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés meghaladja az
állatok komfortzónáját, ami miatt kevesebb táplálékot fogyasztanak – ennek következményeként
a termelékenységük és a termékenységük is csökken. Ez a százalék azonban minél
nagyobb a melegedés mértéke, annál nagyobb.
A kérődző állatok különösen érzékenyek a felmelegedésre, a
tejelő tehetek takarmányfelvétele 25-26 fok felett jelentősen csökken, 30 fok
felett pedig rohamosan visszaesik. A legfontosabb hazai tejelő, a Holstein szarvasmarha termelése is akár 30-70 százalékkal eshet vissza.
Egy másik kutatás arra is rámutat, hogy a tartós hőség a
tejelők bélrendszerének elváltozásához is vezet, ami kihatással van a tej
mennyiségére és összetételére is: forró és párás környezetben a bivalyok, a
kecskék és a tehenek tejében is csökkent fehérje- és zsírtartalmat mértek.
Hasonló a helyzet a sertéseknél és a szárnyasoknál: a
hőstressz miatt ők is kevesebbet esznek, lassabban híznak, ami alacsonyabb
húshozamhoz, húsminőséghez és zsírtömeghez vezet, továbbá a tojás mennyiségére
és minőségére is kihatással van.
Gyakrabban elhullanak a szárnyasok
A forró, párás környezet a haszonállat immunrendszerét is
gyengíti, ami miatt fogékonyabbak lesznek a betegségre, és nagyobb arányban
fordulhat elő a csirkék körében elhullás. A felmelegedés hatására főként
szúnyogok által terjesztett betegségek és a paraziták aránya is nő.
A cikk szerint 2050-re a globális állatállomány akár 7-10 százalékkal is visszaeshet.
A talaj és a víz is veszélyben
A talaj- és vízviszonyok romlása miatt az állatok táplálékául
szolgáló takarmánynövények és gabonák/olajos magvak termesztése is problémássá
válhat. Hazánkban is különösen a kukoricát érintheti. A felhasználható víz mennyisége, minősége, valamint tér- és időbeli eloszlása is változni fog, emiatt
komoly verseny alakulhat ki a jövőben a vízért, nem csupán az állattenyésztés
és a növénytermesztés, de a nem mezőgazdasági felhasználások között is.
A globális halállomány sincs biztonságban: a melegedő víz, a
savasodó óceánok és az oxigénszint csökkenése a vizekben számos kardinális halászati
fajra hatással van, a tengerszint emelkedése a vízparti élőhelyeket is
fenyegeti. A legnagyobb veszélyben a trópusi halállomány van, ahol ráadásul a
legnagyobb mértékben támaszkodik a lakosság a halászatra.
Alkalmazkodni kell
Az IPCC szerint alkalmazkodási stratégiákat kell bevetni az
állattenyésztésben, melyek hosszútávon is jól működnek. Ezek közé tartozik a hűtés, a szerves savak és tiszta növényi anyagok segítségével a
táplálékfelvétel növelése, továbbá hőtoleránsabb fajták és fajok tenyésztése.
Fontosnak tartják finomhangolni az állatok étrendjét, eltolni az etetési
időszakot, valamint azt, hogy a tenyésztők hatékonyabban használják fel a
takarmányt és a vizet.
Kiemelik, össze kell hangolni az állatok számát a legelők kapacitásával,
továbbá támogatni kell a vándorló pásztorkodást és a forgólegeltetést, valamint
a gyomok, kártevők és a betegségek terjedésének nyomon követését, kezelését.
