Az üzembe helyezett szélerőműveket ugyan nem lehet leszerelni, ám új projektek már biztosan nem valósulnak meg − állítják egyhangúan a romániai zöldenergia-piac szereplői, miután Bukarest bejelentette, hogy július elsejétől ideiglenesen felfüggeszti az ágazati támogatások egy részének kifizetését. A román szélenergia-egyesület (RWEA) közleménye szerint a kormány törvénytelenül járt el, amikor sürgősségi kormányrendeletben gyakorlatilag egyoldalúan módosította az Európai Bizottság által is jóváhagyott szubvenciós rendszert, ezért a piaci szereplők egy része perrel fenyeget. A hangulat már a jogszabály-módosítást követő hetekben is pattanásig feszült a vállalatok és a kormány között, az E.On Romania vezérigazgatója, Frank Hajdinjak egy kaszinóhoz hasonlította a román törvénykezést és bejelentette: cége felhagy a jelenleg 120 megawatt kapacitású szélerőműpark bővítésével. Azonos állásponton van a CEZ és a Verbund menedzsmentje is, az osztrák vállalat korábban 100 millió euróból duplájára, azaz 225 megawattra tervezte bővíteni három szélerőműparkjának kapacitását Romániában, Harald Wechselberger vezérigazgató szerint azonban a tervek papíron maradnak. Pesszimista becslések szerint az európai szinten is igen gálánsnak mondható támogatási rendszer szűkítése miatt 3-4 milliárd euró értékű beruházástól eshet el az ország, a kormány azonban biztosra akar menni, hiszen a lépéssel nagyságrendileg egymilliárd eurót takaríthat meg, illetve örökít át a következő kabinetre, miközben az áram ára 10-15 százalékkal csökkenhet.

A TPA Horwath tanácsadó összesítése szerint 2012-ben 923-mal, 1905 megawattra bővült a szélerőművek kapacitása Romániában, ami 94 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az energiavállalatok idén összesen 900 millió euró befektetéssel további 617 megawatt kapacitást terveztek üzembe helyezni.

A hatalmas befektetések ellenére Bukarest 2020-ig alig 1,5 milliárd euró bevételre számíthat a megújulós cégektől, miközben támogatásként a korábbi feltételek mellett több mint 10 milliárdot fizetett volna ki. A nemrég kihirdetett kormányrendelet értelmében azonban július elsejétől a 10 megawattnál kisebb teljesítményű vízerőművek három helyett kettő, a szélerőművek kettő helyett egy, míg a fotovoltaikus egységek hat helyett négy zöld tanúsítványt kapnak minden megtermelt megawattóra áramért, a kieső támogatást pedig 2017 márciusától, illetve a szélenergia esetében 2018 januárjától kompenzálnák. A zöld tanúsítványok 28,8, illetve 58,8 eurót érnek, és jelenleg a felső árszint közelében kelnek el a piacon. A támogatás csökkentésével becslések szerint az idén tervezett 590 milliónál 200 millió euróval kevesebb pénz folyhat be az energiacégek számlájára, a veszteség pedig 2017-től tovább mélyülhet, hiszen a kompenzációs tanúsítványok előreláthatóan elárasztják a piacot és így drasztikusan zuhanhat az ár is. Victor Ponta kormányfő szerint Európa és ezen belül Románia folyamatosan veszít versenyképességéből elsősorban az Egyesült Államokkal szemben, ahol a palagáz miatt az utóbbi hét évben az ipari gázár 66 százalékkal, az elektromos energia ára 4 százalékkal csökkent − szemben az európai 35, illetve 38 százalékos drágulással. Több cég, köztük az ArcelorMittal is jelezte, hogy kivonul az országból, amennyiben nem sikerül mérsékelni az áram árát, ezért Ponta szerint Romániának sürgősen alternatív, olcsó energiaforrásokat kell találnia.

Jelenleg a megújuló alapon előállított energia az országos fogyasztás 8 százalékát fedezi Romániában, ezt az arányt 2020-ra 24 százalékra kell emelnie Bukarestnek. Az ország azonban elméletileg már most teljesíti az uniós vállalását, hiszen a nagy vízerőművekkel együtt az áramszükségletek 40-45 százaléka "tiszta forrásból" származik − fogalmazott Maricel Popa energiaügyi államtitkár.

Idei szélerőműprojektek Romániában
BeruházóKapacitás (megawatt)Befektetés (millió euró)
Energias de Portugal162243
Verbund100168
Lukerg84135
EP Global Energy80120
GDF Suez5075
PNE Wind1827
Forrás: TPA Horwath