A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az orosz, az ukrán, a szlovák és az osztrák állami vasúttársaság vezetőinek egyezsége értelmében Bécsig vezetnék a jelenleg Moszkvát és Vlagyivosztokot összekötő széles nyomtávú transzszibériai vasút sínpárjait. A projekt összköltségét 6 milliárd euróra becsülik. Az év végéig elkészülnek a hatástanulmányok, 2014-ben pedig a végső döntéseket is meghozhatják − állítja Vlagyimir Jakunyin, az orosz államvasutak igazgatója.

Bécsben új, 200 hektáros átrakodót építenének, az osztrák államvasutak (ÖBB) pedig 3000 új munkahelyet és a teherforgalom 10 százalékos növekedését reméli a széles nyomtávú vasúttól. Szlovákia szintén profitálhat az építésből és a sínek karbantartásából − állítja Stefan Hlinka, a szlovák vasúttársaság (ZSR) első embere. "A terveknek részét képezi egy regionális terminál felépítése" − jelentette ki.

Nem mindenki ért egyet ezzel. Szlovákia csak veszíthet a széles nyomtávú vasút projektjével − véli Simon Zsolt, a szlovák parlamentbe bejutott Híd-Most párt alelnöke. "A tiszacsernyői átrakodót Bécsbe telepítik, ezáltal a kelet-szlovákiai régió munkanélkülisége még inkább megnő" − állítja az alelnök.

Az orosz befolyás növekedéséhez vezethet Frantisek Sebej (Híd-Most) szerint, ha valóban széles nyomtávú vasút épül Pozsony és Kassa között, ahogyan az a Fico-kormány programjában szerepel. A parlament külügyi bizottságának ellenzéki vezetője szerint politikailag megfontolandó egy ilyen beruházás, mert a közlekedési vonalakon keresztül nemcsak áru áramlik, ez a befolyásolásnak is utat nyit. "Miként a gázvezeték is − amelyen keresztül minden földgázunk áramlik − felhasználható politikai eszközként" − figyelmeztet a politikus. A széles nyomtávú vasút esetében az orosz kereskedelmi társaságok befolyásáról lenne szó. Más számítások szerint akár 8000 új munkahelyet is hozhat Szlovákiának a nagyszabású projekt.

Az is nyilvánvaló azonban, hogy Szlovákia képtelen finanszírozni ekkora volumenű beruházást, ezért a tranzitdíjból is csak kismértékben profitálhat. A szlovák rádió által megszólaltatott szakértők szerint a beruházás megtérülési ideje több évtizedre is kitolódhat, még abban az esetben is, ha évi 40 millió tonna árut szállítanának a széles nyomtávú vasúton, ráadásul az Európai Unió az orosz geopolitikai befolyástól tartva nem száll be a projekt finanszírozásába. A Közép-Európa és a Távol-Kelet (a vasút Kína kereskedelmi és gazdasági központját, Sanghajt is bekapcsolná a szállítási láncba) közti kereskedelmi forgalmat jelenleg elsősorban hajók bonyolítják, a szállítmányok útja 30 napig tart. A széles nyomtávú vasúttal ez az idő megfeleződne, másrészt viszont a konténerszállítás költségei vasúton háromszor nagyobbak.