Egyelőre nincsenek meg a részletszabályok, így senki nem tudja, pontosan mennyi lesz a Gulyás Gergely kancelláriaminiszter által a múlt szerdán beharangozott piaci ár, amelyet majd augusztustól kell fizetniük azoknak, akik a valahogyan kiszámolt átlagfelhasználásnál többet fogyasztanak áramból és gázból.

„Magyarországon az átlagos havi fogyasztás sávhatára az áramnál 210 kilowattóra/hó, 2523 kilowattóra/év, a földgáznál pedig 144 köbméter/hó, 1729 köbméter/év. A háztartások háromnegyedét nem fogja érinteni az intézkedés” – hangzott az akkori bejelentés.

Mekkora a piaci ár?

Nincs olyan, hogy piaci ár – mondta Holoda Attila energetikai szakértő, a második Orbán-kormány egykori energiaügyi helyettes államtitkára a portálnak.

Bár a kormányinfón akadt olyan újságíró, aki feszegette, mennyi az aktuális piaci ár és azt a választ kapta: ezt meg lehet nézni az interneten. Holoda szerint ez azonban nem így van, mivel a gáztőzsdéken eltérnek egymástól az árak és folytonos mozgásban vannak.

Van egy ár a magyar gáztőzsde oldalán, de van számos más spot market oldal is, ahol szintén vannak árak – másmilyenek. Akkor most melyik a „piaci ár” közülük, melyiket venné alapul a kormány? Áramnál ugyanez a helyzet, a számítógépén éppen nyolcféle tőzsdei árat figyelt – mondta a szakértő.

Emellett a kormányinfó számaiból következő „piaci ár” jóval magasabb, mint a tőzsdei ár. Múlt szerdán ugyanis a magyar áramtőzsdén 350 euró volt 1 megawatt (MW) ára, ebből 1 kilowattóra ára 140 forint körüli összegre jön ki, nem 240 forintra. A gáznál pedig 120 forint/köbméter körül volt az átlagár, kérdés, hogyan lett ebből 900 forint feletti piaci köbméterár?

Az ár attól is függ, mikor és honnan szerzik be az energiát. Mindezt csak az a cég tudja megmondani, amely a lakossági egyetemes szolgáltatáshoz nagykereskedőként beszerzi a gázt és az áramot, vagyis az állami MVM Zrt. De mivel ők is számos helyről szerzik be az energiát (nem csak a tőzsdékről, hanem közvetlenül is vásárolnak), Holoda szerint a cégnek sem egyszerű megmondania (figyelembe véve a beszerzéseket, és ha van, a tárolási költségeket) mennyi is a „piaci ár”.

Holoda Attila szerint blöff volt, ami a kormányinfón elhangzott, nem lehet megmondani, mennyi „lauf” volt benne. A tőzsdei árakat nézve nem indokolt olyan magas ár, amire Németh Szilárd kormánybiztos utalt – fogalmazott a volt energetikai helyettes államtitkár.

Máshogy kellene számolni

Emellett átgondolatlannak tartja a rezsibejelentést, szerinte jobb lett volna, ha fogyasztás szerint, sávosan határozzák meg, kinek mennyit kell fizetnie. Véleménye szerint bele kellene férnie a szociális súlyozásnak, figyelembe kéne venni a rászorultság elvét, így például tekintettel kellene lenni arra is, ha több háztartás van egy fogyasztási helyen.

Az átlagfogyasztással meg az a baj, hogy benne vannak olyan fogyasztási helyek is (például a hétvégi házak, a nem lakott ingatlanok is), amelyek lefelé húzzák az átlagot.

A rendszerváltás óta nem volt rá példa, hogy a lakosságra ráengedték volna a piaci árakat

- mondta Holoda Attila a 24-nak.