Rekordprofittal zárták a bankok a tavalyi évet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 820 milliárd forintos nyereséget értek el, ami több mint a kétszerese a 2020-as évinek. Az előző évekénél érdemben magasabb összegű eredményben jelentős szerepet játszott a trendszerűen emelkedő nettó kamateredmény és a díj- és jutalékeredmény (17,8 százalékos, illetve 12,6 százalékos emelkedés az előző évhez viszonyítva) A hitelezés élénk volt, az év végéig 17,0 százalékkal nőtt hitelállomány és 13,0 százalékkal emelkedett a bankok által birtokolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya.

Az is növelte a nyereséget, hogy 2021-ben a működési költségek a működési bevételeknél mérsékeltebb arányban emelkedtek. 2020-ban a koronavírus-járvány kitörése miatt szektor szinten összesítve a korábbi éveknél jóval nagyobb összegű nettó értékvesztés és céltartalékképzés történt; 2021-ben ez az eredménytétel az egy évvel korábbinak közel kétötöde volt. 

Öt bank maradt veszteséges

2021-ben összesen 5 hitelintézet volt veszteséges, ami pontosan fele az előző évben veszteséges hitelintézetek számának. A szektor eredménye alapvetően továbbra is a bankcsoportoktól származik, amelyek 772 milliárd forintos nyeresége melle az egyedi hitelintézetek összesítve 18 milliárd forintos, míg a fióktelepek 30 milliárd forintos nyereséget értek el. A bankcsoportok jövedelmezősége nem csak nominálisan nagyobb, de átlagos jövedelmezőségi mutatói is magasabbak a másik két intézménytípusénál: a tőkearányos jövedelmezőségük (RoE) összesítve 13,3 százalék, míg az egyedi hitelintézeteké 1,8 százalék.

A konszolidált nyereségadatban azonban benne vannak a külföldi leánybankok is, köztük az OTP tavaly különösen jól teljesítő orosz és ukrán bankjai is. Az MNB épp ezért számított egy nem konszolidált nettó profitot is, ez alapján nem konszolidáltan számítva a bankok tavaly összesen 555 milliárd forint eredményt értek el, és ez is több mint két és félszerese az előző évben elért eredménynek. Ennél korábban csak 2017-ben lettek nyereségesebben Magyarországon a bankok.

Az így kalkulált kamateredmény 22,0 százalékkal, a díj- és jutalékeredmény 14,2 százalékkal volt magasabb 2021-ben az előző évinél. A működési jellegű bevételek összesítve 18,2 százalékkal nőttek, míg az összegükben ennél alacsonyabb működési költségek csak 9,5 százalékkal. A nyereség növekedésének egyik forrása a kockázati költségek csökkenése volt. Míg 2020-ban az értékvesztés és céltartalékképzés 279 milliárd forint volt, addig 2021-ben már csupán 147 milliárd forintot tettek félre a bankok a várható veszteségeikre.

Több a hitel

A bankok mérlegfőösszege 2021 végére meghaladta a 70 ezer milliárd forintot. A hitelek állománya 17 százalékkal 44 627 milliárd forintra nőtt, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroké 13 százalékkal 15 484 milliárd forintra nőtt.

A moratórium kivezetésének a hatása azonban azonnal meglátszott a nem teljesítő hitelállomány (NPL) növekedésében. A teljes hitelállomány NPL-rátájának évek óta tartó csökkenési trendje 2021. IV. negyedévben megfordult, értéke 3,0 százalékról 3,3 százalékosra nő, de még mindig alacsonyabb a 2020. év végi 3,5 százaléknál.

A nemteljesítő hitelállomány 14,7 százalékkal nőtt az utolsó negyedévben, míg az összes hitelállomány 6,4 százalékkal bővült ez időszakban. Mind a háztartások, mind a nem pénzügyi vállalatok hitelállományának negyedéves NPL-ráta növekedését a nemteljesítő hitelállományok 15 százalék körüli növekedése eredményezte, ami érdemben magasabb volt, mint az összes hitelállományuk növekedése. A tárgynegyedév során a nem pénzügyi vállalatok NPL- rátája 3,7 százalékról 4,0 százalékra nő, a háztartásoké 5,5 százalékról 6,1 százalékosra.

A nemteljesítő állományok növekménye a „nincs késedelem vagy 90 napon belül késedelmes” kategóriában jelent meg, ahová azon ügyfelek magyarországi moratóriumi kitettségei is bekerülhetnek, amelyek 2021. november 1-jét követően a moratóriumban maradtak.