A vétkek lasjtromában szinte minden fellelhető, hiányos adatszolgáltatás, termékvisszahívás, a megrendeltnél kisebb kiszerelés kiszállítása, jótállási jegy átadásának elmulasztása, vagy például a békéltető testületi eljárás kihagyása.

A leggyakoribb árazási hiba az egységár feltüntetésének elmulasztása - írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog. Az eltiltás a tiltott tevékenységre vonatkozik (tehát nem a kereskedés egészére).

Kapcsolódó

A fogyasztóvédelem köteles nyilvánosságra hozni a súlyosan vétő webáruházakkal szembeni eljárás határozatait és azokat 2 esztendeig egy listán tartani. Jelenleg 601 elmarasztalt webáruház foglal helyet ezen a listán.

De a hagyományos boltokkal szemben folytatott és lezárt hatósági eljárások jogerős határozatait is kötelező nyilvánosságra hozni, itt a lajstromszám 2130. A különbség érthető annyiban is, hogy hagyományos bolt sokkal több van, mint webáruház. Ráadásul a fogyasztóvédelem az összes szolgáltatót ellenőrzi, például a vendéglátóhelyeket is.

A fogyasztóvédelmi törvény alapján a bírság összege 15 ezer forinttól indul, de kisebb súlyú vétség esetében nem bírságol a hatóság, hanem csak eltilt, feltételhez köt, vagy éppen kötelez, de megtilthatja egy termék forgalmazását is.

A bírság összege a nagyobb vállalkozások esetében 500 millió forintig csúszhat felfelé (de az árbevétel 5 százalékánál nem lehet több). A vásárlók széles körét súlyosan veszélyeztető vállalkozás azonban 2 milliárd forintig is bírságolható.

A kkv-k esetében 5 millió forint a felső határ, de itt is él az 5 százalékos fék.

A súlyosan vétő webáruházak esetében a bírsághatár alja húzósabb, 200 ezer forint. A webáruház elérhetőségét pedig korlátozhatja a hatóság.

Az árstop rendelet alapján 50 ezer forinttól 3 millió forintig bírságolható a vétkes kereskedő, de ismételt jogsértés esetén egy naptól fél év időtartamra be is zárható az egység. Egyébként is elrendelhet üzletbezárást a fogyasztóvédelmi hatóság, a fiatalkorúk kiszolgálására vonatkozó tilalom ismételt megsértése esetében legfeljebb 30 napig.