Az elmúlt napokban több olyan valótlan információ jelent meg a sajtóban, amely veszélyeztetheti az MKB Bank Zrt. szanálás keretében történő értékesítésének lezárását az Európai Bizottság által előírt határidőre, továbbá a szanálási célok megvalósítását. A téves információk alkalmasak a szanálás alá vont intézmény piaci értékének csökkentése révén a károkozásra. Az MNB-t a szanálás során az Európai Bizottság folyamatosan felügyeli.

Az MKB Bank Zrt. által kibocsátott részvények nem tartoznak a nemzeti vagyon körébe, mivel azok tulajdonosa 2015. december 23. napjától nem a Magyar Állam, hanem az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. (MSZVK Zrt), amelyben tulajdonjoggal a Magyar Állam közvetlenül, illetve közvetve nem rendelkezik. Az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosa a Szanálási Alap, amelynek vagyona, a működéséhez szükséges fedezete nem az államháztartásból származik, hanem mindezt - főszabály szerint - a Szanálási Alaphoz csatlakozni köteles tagintézmények (hitelintézetek és befektetési vállalkozások) hozzájárulásai biztosítják. A szanálás során az MSZVK Zrt. 32,1 milliárd forintos támogatást adott az MKB-nak, ezért kompenzációként a részvények 37 milliárd forintos vételára is ide folyik be. A nem megalapozott sajtóhírek miatt az értékesítés elmaradása veszélyezteti az MSZVK támogatásának megtérülését és így a bankrendszernek is jelentős károkat okoz.

A felügyeleti feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak egy a szanálástól elkülönülő, független engedélyezési eljárásban vizsgálja meg, hogy a vonatkozó általános jogszabályok szerint a - szanálási feladatkörében eljáró - MNB által hatósági határozattal kiválasztott új tulajdonosok szerezhetnek-e befolyást MKB Bank Zrt-ben. Amennyiben az MNB azt állapítja meg, hogy a befolyásszerzéshez szükséges feltételeket a vevők tulajdonosi köre, illetve a vételár eredetének tekintetében a vevők nem tudják megnyugtatóan bizonyítani, úgy az MKB Bank Zrt. által kibocsátott részvények tulajdonjogát nem szerezhetik meg. Ezt biztosítja a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a részvények eladására létrehozott kötelem is, amely szerint a részvények feletti tulajdonjog megszerzésének előfeltétele a felügyeleti engedély beszerzése és a vételár maradéktalan megfizetése.

Hangsúlyozzák, hogy az MKB Bank Zrt. által kibocsátott részvények értékesítési eljárásában - a Pannónia Nyugdíjpénztár kivételével - a kötelező ajánlatot benyújtó összes lehetséges befektető nem saját maga kívánt közvetlenül tulajdont szerezni, hanem közvetetten, úgynevezett tőkealap közbeiktatása révén. A közelmúltban számos európai országban valósult meg pénzügyi intézmény értékesítése olyan módon, hogy a vételre valamely magántőkealap tett ajánlatot azzal, hogy az általa alapított vagy alapítani tervezett alapot jelölte meg részesedésszerzőként. A sajtó által tett ellentétes állítások szakmailag nem állják meg a helyüket.

A magántőkealap sajátossága, hogy több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikájának megfelelően azt befektesse az alap jegyeit jegyzők, vagyis a befektetők javára. Az általuk megvalósított ügyletek tekintetében a befektetési politika az irányadó, amely ismert és elfogadott az alapot jegyzők oldalán, azonban ezen túlmenően a befektetőknek, mint tényleges tulajdonosoknak az alap vezetésébe nincs beleszólásuk, azt az alapkezelő végzi. Amikor az alap megtalálja a befektetési politikájának megfeleltethető tulajdonszerzési lehetőséget és sikerre viszi az ügyletkötést, a befektetők teljesítik a még fennálló befizetési kötelezettségüket. A befektetés során tehát a magántőkealap általában úgy valósítja meg a befektetési ügyleteit, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező gazdasági társaságban való tulajdonszerzést követően részesedését előre meghatározott feltételek mellett meghatározott idő elteltével értékesíti. Így a befektetők nagyobb kockázatot vállalnak, értelemszerűen nagyobb hozam reményében, kilétük azonban az irányítási jogosultság hiányára tekintettel nem bír relevanciával, sőt ez a tőkepiaci oldalon védett információnak minősül.

Az értékesítési eljárás minden szakaszára igaz az az állítás, hogy valamennyi lehetséges befektető azonos módon kapott tájékoztatást a világosan megfogalmazott feltételekről, és értesült a következő szakaszra vonatkozó lépésekről, teendőkről. A Blue Robin Investments S.C.A. által vezetett konzorcium kötelező érvényű ajánlata az értékesítésére vonatkozó eljárás feltételeinek megfelelt, valamint a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő módon vett részt az eljárásban.

A szanálási folyamat szabályossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen  az az Európai Bizottság által felügyelt folyamat. Az Európai Bizottság amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank az értékesítési eljárás során bármely, a hatáskörébe tartozó normának nem tett eleget, úgy jogosult eljárást indítani, amely során az értékesítés minden részletét vizsgálhatja. A Magyar Nemzeti Bank az eddigiekben is kiemelt hangsúlyt fektetett az Európai Unió megfelelő tájékoztatására, és ezt követően is minden adatot a Bizottság rendelkezésére bocsájt.