A lap szerint a bankok egy részénél belső lista tartalmazza azon társaságok neveit, amelyeknél az alkalmazottaknak nem nyújthatnak kölcsönt, mert az igazolások megbízhatósága megkérdőjelezhető. Más pénzintézeteknél nincs ilyen lista, de néhány kritérium alapján meghatározzák, elég megbízható-e a munkáltatói igazolás. Lénárd Marianna, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára szerint az igazolásokkal való csalások többsége inkább a hitelközvetítők nevéhez fűződik, akik érdekeltek voltak a jutalékban, de az mindegy volt nekik, hogy az ügyfél valóban tudja-e fizetni a törlesztést.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó bankok szerint valóban előfordultak és előfordulnak csalási kísérletek a lakáshiteleknél, de a próbálkozások többsége a személyi kölcsönökhöz, áruhitelekhez köthető. A válság kitörése óta csökkent a csalások száma, mivel minden érintett - a közvetítők és az értékbecslők is - tisztában van azzal, hogy a szűkülő piac miatt a bankok jobban utána tudnak nézni a kérelmeknek. Ha egy ügyfél valótlan jövedelemigazolással próbál kölcsönhöz jutni, a bank rendőrségi feljelentést tesz, a csalást megkísérlő személy pedig jó darabig nem kaphat hitelt - írta a Magyar Nemzet.