Az Unilever - amely többek között a Dove szappan és a Magnum jégkrémek gyártója - az elmúlt negyedévben átlagosan több mint 4 százalékkal emelte a termékei árait, ami 2012 óta a legnagyobb ugrás, és jelezte, hogy a drágulás jövőre sem áll meg. Hasonlóan nyilatkozott a Nestlé, a Procter & Gamble és a Danone is, amelyek termékei uralják a szupermarketek polcait és tele vannak velük a hűtők és a háztartások világszerte, így Magyarországon is.

"Még legalább 12 hónapig inflációs nyomásnak nézünk elébe" - mondta Alan Jope, az Unilever vezérigazgatója a Bloombergnek adott interjújában. "Olyan inflációs környezetben vagyunk, amely két évtizedben egyszer fordul elő" - magyarázta, hogy miért kényszerülnek árat emelni. 

Az ellátási láncok bedőlésének, az energia- és nyersanyagárak gyors emelkedésénék, a csomagolóanyagok és a kistávolságú szállítás drágulásának veszélyes elegye szép sorban minden árucikket elér. Bár a legtöbb fogyasztási terméket gyártó cég, amely a héten jelentette le üzleti eredményeit, bizakodását fejezte ki, hogy képes lesz korlátozni a nyereségesség hosszú távú csökkenését, ez sok esetben azt jelenti, hogy a fogyasztóknak kell megfizetniük a költségeket. A karácsony közeledtével ez még jobban betesz a családok költségvetésének.

Az amerikai infláció idén váratlanul felgyorsult, és 2008 óta a legmagasabb szintre emelkedett. A fejlett gazdaságokban a pandémiát követő kereslet-kínálati egyensúlyhiány az elmúlt két évtizedben mindössze másodszor juttatta 4 százalék fölé az inflációs rátát. Szeptemberben az eurózóna inflációja 3,4, Magyarországé 5,5 százalékra emelkedett. A nagy központi bankok - a Fed vagy az ECB - még nem döntött, hogy felgyorsítsák-e a világjárvány sújtotta gazdaságok ösztönzőinek megszüntetését, vagy maradjanak nyugton, mert az árkiugrások csak átmeneti jellegűek. Magyarországon a jegybank már kamatemeléssel próbál úrrá lenni a helyzeten. Viszont egyelőre mindenki inkább kivár, mivel évek óta nem látott jelenség az infláció ilyen gyors emelkedése.

"Ez egy olyan történet, amely az egész világon egységes" - mondta Jennifer Lee, a BMO Capital Markets vezető közgazdásza a Bloombergnek az infláció felpörgéséről. "A fogyasztóknak most ebbe kell beletörődniük" - festett kicsit negatív képét, lényegében azt üzenve, hogy az áremelkedést sehogyan sem lehet megúszni.

A vállalatok jellemzően fokozatosan emelik az árakat, ezért az inflációs időszak kezdete általában a legnagyobb kárt a nyereségességnek okozza. Ha túl gyorsan hárítják át a költségnövekedést, a vásárlók átállnak a versenytársak olcsóbb termékeire, vagy elhalasztják a vásárlást.

Egy darabig nyelik a veszteséget, de az emberek fizetik meg a végén

"Nem lehet egyik napról a másikra áthárítani a drágulást" - mondta Mark Schneider, a Nestle vezérigazgatója a héten a Bloomberg TV-ben. "De most ez az intézkedés folyamatban van" - tette hozzá. Általában maguk az ellátási láncok, a nagy áru- és nyersanyagkészletek fékezik a drágulást, míg azok a fogyasztókhoz érnek. A másik tényező, hogy a kiskereskedelmi láncokkal fix árakra szerződnek a gyártók, de most ez a rendszer tarthatatlan: nincsenek készletek, a gyártók pedig nem tudják lenyelni a veszteségeket, tehát ütemesebben kell azt átterhelni a fogyasztókra.

A feltörekvő piacok - így például Magyarország, a többi V4-es ország, vagy a balti államok - fogyasztói kapták a nyakukba eddig a legnagyobb inflációt, amint az a Nestle eredményeiből is kiderül. A Nespresso kávét és a Maggi levesporokról ismert svájci élelmiszeripari óriáscég az év első kilenc hónapjában 2,6 százalékkal emelte az árakat ezekben az országokban, ami háromszorosa a fejlett piacokénak. A már idézett Mark Schneider így arra számít, hogy a magasabb költségek áthárításához szükséges késleltetés miatt az idén csökkenni fognak az árrések - vagyis a gyártási költségek és az eladási ár közötti összeg. Ezután 2022-ben ismét javulniuk kell ezeknek, ami azt jelenti, hogy emelkedni fognak a fogyasztói árak.

A forintárfolyam is bezavarhat

A hazai árakat sok szempontból befolyásolhatja az is, hogyan alakul a forintárfolyama a következő időszakban. Az import termékeknél ugyanis fontos szempont, hogy a gyártás során felhasznált alapanyagokat euróért, vagy dollárért vásárolják, így a fogyasztói árakat is ezek alapján számolják ki nyereséggel. Sőt, a legtöbbször a szállítási költségeket is valutából kell átszámítani forintra. Így egy gyengébb forint még ronthat a dráguláson.

Viszont tompító hatása is lehet a hazai árakra, hogy a hazai bérek alacsonyabbak az uniós átlagnál. A bolti dolgozók fizetése viszont ugyanúgy bele van számolva a fogyasztói árakba.

 

"Az inflációs fronton azt látjuk, hogy a helyzet egyre rosszabb lesz, és aztán természetesen dolgozunk az árképzésen, hogy ennek nagy részét pótoljuk" - mondta Schneider. Lefordítva a szavait ez azt jelenti, hogy először a profitjukból próbálnak engedni az élelmiszeripari szereplők, de amint ez nem lehetséges, jön a drágulás.

A Danone azt is jelezte, hogy az európai és amerikai vásárlók sem ússzák meg a szorítást. Az év második felében mintegy 9 százalékos költségnövekedésre számítanak, amit valakinek, jelenesetben a vásárlóknak, de meg kell fizetnie. "Jövőre még magasabb inflációs rátákat láthatunk" - mondta Jürgen Esser pénzügyi igazgató a jövőről.

Az árnyomás nem korlátozódik a mindennapi cikkekre: az Auto Trader Group szerint a brit használtautó-vásárlók körülbelül negyedével többet költenek, mint egy évvel ezelőtt, mivel a megugró kereslet és az alacsony kínálat veszélyes elegye alakult ki a piacon. Az egy évnél fiatalabb járművek 17 százaléka drágább, mint új társaik.

Jay Rembolt, a WD-40, a San Diegó-i székhelyű, ipari kenőanyagokat és tisztítószereket gyártó cég pénzügyi igazgatója egy befektetői konferenciahíváson elmondta, hogy a vállalat "jelentős növekedést" tapasztal a szállítási költségekben és a beszállítói díjakban. Így a kenőolajas cég is áremelésekre készül.

Ahogy arról írtunk: a hosszúhozamú államkötvény-piacokon már látszik, hogy még magasabb inflációs szinteket áraznak Magyarországon és az EU-ban.