Jelenleg is egyeztet róla a minisztérium és a helyi hegyközség, hogy milyen részletes feltételek mellett lehet majd zárt borvidékké tenni Tokajt - mondta Kiss Eliza, a Vidékfejlesztési Minisztérium a hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa egy, a tárca által szervezett borászati háttérbeszélgetésen Balatonfüreden. Ez dióhéjban azt jelenti, hogy a jövőben csak a borvidéken palackozott borok hozhatóak majd tokaji borként forgalomba. Az utóbbi időben ugyanis elterjedt gyakorlat lett, hogy a borvidéken termett szőlő értékesítése után abból más borvidék felvásárlói készítettek és forgalmaztak tokaji bort, sokszor a helyi borászok termékeinél sokkalta olcsóbb áron. A miniszteri biztos szerint jelenleg azt vizsgálják, hogy hogyan egyeztethetőek össze a prémium kategóriás termékeket előállítók, illetve a csak szőlőtermeléssel foglalkozó kisebb szereplők érdekei - vagyis a máshonnan érkező felvásárlók számára való értékesítés eddigi lehetőségével mi legyen.

A jelentősebb saját területről szüretelt szőlőből minőségi, eredetvédett bort előállító pincészetek mellett ugyanis sok kistermelő is tevékenykedik a borvidéken, akik saját bort legfeljebb saját fogyasztásra állítanak elő, és elsősorban a szőlő értékesítéséből élnek. A nagyobb pincészetek azonban más borvidéken sem feltétlenül vásárolnak nagy tételben a szőlőtermesztőktől, mondván annak a termesztését, minőségét nehéz ellenőrizni. Tokajban jelenleg  a legnagyobb felvásárló az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt. azonban az összes szőlőt nem tudná megvásárolni. Integrátori tevékenysége során jelentős szaktanácsadási tevékenységet is végez a kereskedőház annak érdekében, hogy az általa megkívánt minőségű szőlőt tudják előállítani a partnerei.

Az intézkedésre a nemzetközi piacon legismertebb hazai borvidék rangjának, a minőségi borok értékesítési lehetőségeinek megóvása, illetve a szigorú nyomon követhetőség biztosítása érdekében van szükség a miniszteri biztos szerint. Ágazati vélemények szerint nehezen készíthető a nem is minden évben szüretelhető, és kilogrammonként 1500-2000, vagy még drágább aszúszőlő felhasználásával nagy tételben, ezer forint alatti kiskereskedelmi áron forgalmazott minőségi aszúbor.

Elvben az egyes borvidékekről származó, és főleg a prémium kategóriába sorolt eredetvédett borokat csak a borvidéki tanácsok által elkészített, és az uniós előírásoknak megfelelően mind a szaktárcának, mind az Európai Bizottságnak benyújtott termékleírások alapján lehetne elkészíteni és forgalomba hozni. A termékleírások egyben segítik a fogyasztók tájékoztatását is, hogy milyen minőségi előírások, elvárások, borkészítési eljárások szerint készült terméket vásárolnak.