A Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) jelentése riasztó adatokat közölt az “örök vegyi anyagként” ismert trifluor-ecetsav (TFA) környezetben lévő jelenlétének növekedéséről, hívta fel a figyelmet Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). 

A vizsgálat során tíz európai ország – köztük Magyarország – régi (1988 előtti) és új (2010 utáni) borait vizsgálták. Minden új bor tartalmazott TFA-t, medián koncentrációja 110 µg/l volt, a legmagasabb mért érték pedig elérte a 320 µg/l-t. Ez körülbelül százszor magasabb, mint a korábban felszíni és ivóvízben mért – már eleve magasnak számító – átlagos értékek.

A TFA-t nem mutatták ki az 1988 előtt szüretelt régi borokban. A szennyezési szintek drasztikus emelkedése 2010 óta figyelhető meg.

A vegyszer-maradványokat is vizsgáló párhuzamos elemzések szerint a hagyományosan termesztett szőlőből készült borok 94 százalékában akár 8 különböző növényvédőszer-maradvány is kimutatható volt – köztük két PFAS gombaölő szer: fluopiram és fluopikolid. Bár a bio borok túlnyomó többsége mentes volt a peszticidektől, TFA-t ezekben is találtak, bár kisebb mennyiségben.

Magyarországról két bort vettek górcső alá, egy vörösbort, egy villányi kékfrankost és egy fehérbort, egy tokaji sárga muskotályt, mindkettő neves borházból.

A kékfrankos trifluor-ecetsav (TFA) tartalma jelentősebb 120  µg/l volt, amivel a jelentősebb TFA tartalmú borok között volt, míg a sárga muskotály TFA szennyezettsége 66 µg/l volt, illetve ez a bor a határértékek alatt, de tartalmazott egyéb “növényvédőszert” is (ftalimid: 57 µg/l; folpet és ftalimid összesen: 110 µg/l).

Kapcsolódó

Az eredmények két okból is riasztóak: egyrészt a nagyon magas értékek a TFA növényi bioakkumulációjára utalnak, másrészt az elmúlt 10–15 évben tapasztalt ugrásszerű növekedés miatt sürgős beavatkozásra van szükség a szennyezettség, a kibocsátás megfékezésére. Bár Magyarországon csak két mintát vettünk, a vizsgálatok tapasztalatai alapján valószínűleg más borokban is hasonló szennyezettséget mutattunk volna ki

– hangsúlyozta Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag szakértője.

Prof. Michael Müller, a Freiburgi Egyetem gyógyszerkémiai professzora szintén hasonló TFA-emelkedést figyelt meg saját kutatásai során: a 2020 utáni borokban 20–330 µg/l közötti értékeket talált.

A legalacsonyabb szintek azoknál a bioboroknál jelentkeztek, ahol a szőlőt évtizedek óta vegyszermentesen termesztik – ez megerősíti a gyanút, hogy a PFAS-alapú “növényvédőszerek” közvetlen vagy közvetett szerepet játszanak a TFA-szennyezésben.

A TFA-szintek meredek emelkedését megerősíti az EU Referencia laboratóriuma, a CVUA Stuttgart által gyűjtött hivatalos uniós adatokkal való összevetés is. Az Európai Bizottság megbízásából készült 2017-es tanulmány – amely máig az egyetlen hivatalos TFA-mérés élelmiszerekben – akkor 27 európai bor vizsgálata során 50 µg/l-es mediánértéket és 120 µg/l-es csúcskoncentrációt mutatott ki. Ezzel szemben a 2025-ös új vizsgálatban a mediánérték már 110 µg/l volt, a csúcsérték pedig elérte a 320 µg/l-t.

Ezek az eredmények egyértelmű riadót fújnak az EU és a tagállamok számára. Azokat az anyagokat, amelyek TFA-t juttatnak a környezetbe, haladéktalanul ki kell vonni a forgalomból – különösen a PFAS alapú “növényvédőszereket” és az F-gázokat – emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. 

Május közepén az uniós tagállamok szavaznak a flutolanil – egy TFA-ra bomló “növényvédőszer” – betiltásáról. A természetvédők azt kérik a magyar kormánytól, hogy ezen a szavazáson hazánk is támogassa e peszticid betiltását.