A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A romániai oktatási rendszer újabb súlyos kudarcaként értékelik a végzős gimnazisták szülei, de még a pedagógusok és a politikai elit egy része is az idei, ismételten botrányba fulladt és szánalmas eredménnyel zárult érettségi vizsgákat. A hatósági razziák során pedagógusokat értek korrupción és tartóztattak le, több mint száz diákot zártak ki a vizsgákról, miután tiltott segédanyagot használtak vagy mobiltelefonjaikon kaptak távsegítséget a feladatok megoldásához, annak ellenére, hogy az ország 583 vizsgaközpontját kamerákkal figyelték a hatóságok.

A felháborodott szülők bűnbakot keresve a tanárokat vádolják a rossz eredményekért, a pedagógusok azonban a méltatlanul alacsony bérezést okolják az oktatás alacsony színvonaláért. Becslések szerint az elbukott diákok és az alacsony osztályzatot elért végzősök − közvetve és közvetlenül − egymilliárd eurót meghaladó kárt okoznak a költségvetésnek, ebbe a felkészítő tanárok bérétől az oktatási segédanyag és a pótvizsgák ára, a munkanélküli-segélyek összege, illetve a felsőoktatási intézmények létszámának csökkenése okozta bevételkiesés is beletartozik. Éveken belül akut szakemberhiány alakulhat ki az országban, annak ellenére, hogy a büdzséből éves szinten mintegy 2 milliárd eurót költenek az oktatási rendszer fejlesztésére − jól láthatóan nem sok eredménnyel.

Az elmúlt évekhez képest idén "kissé javult a helyzet", a vizsgákra jelentkezők 55,4 százalékának sikerült bizonyítványt szereznie, tavaly a sikeresen vizsgázók aránya ugyanis alig 44 százalék volt, az elmúlt három évben összesen 300 ezer diák bukott meg az érettségi vizsgákon. Rossz nyelvek szerint idén azért lettek jobbak az eredmények, mivel a gimnázium utolsó évében szándékosan több diákot buktattak meg, hogy azok ne rontsák az érettségi statisztikákat.

Remus Pricopie oktatási miniszter beismerte, hogy a jobb átlag az alacsonyabb vizsgázói létszámnak köszönhető, a 187,8 ezer végzős diák közül ugyanis mindössze 148 ezren mérettették meg magukat. Ám ez a módszer sem vezetett mindenhol eredményre, a minisztérium összesítésében idén országos szinten 56 olyan oktatási intézmény, többnyire vidéki szakiskola szerepel, ahol egyetlen tanulónak sem sikerült az érettségi vizsgája, noha iskolánként alig pár gyereket engedtek a vizsgabizottság elé, pedig több tantárgyból − matematikából, illetve román nyelv és irodalomból − is egyszerűbb feladatokat kaptak, mint a hagyományos négyosztályos gimnáziumokban. A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy a kiosztott bizonyítványok jelentős része "fertőzött", sokan ugyanis anyagi ellenszolgáltatás fejében csúsztak át a vizsgákon, illetve szereztek jobb jegyeket. Az ő tudásuk nem lesz elegendő ahhoz, hogy a későbbiekben a felsőoktatási intézményekben helytálljanak, így fél-egy éven belül ők is munkanélkülivé válnak. Rossz hír az egyetemeknek, hogy idén országos szinten mindössze 122 diáknak sikerült minden tantárgyból jelesre vizsgáznia − noha ez a szám első olvasatra alacsonynak tűnik, többéves rekord dőlt meg, az előző két évben ugyanis ezt a teljesítményt 67−70 diáknak sikerült elérnie.

A FSLI szerint a korrupció ugyan nem elfogadható, ám részben érthető − a romániai pedagógusok ugyanis méltatlanul keveset keresnek, egy kezdő tanár órabére alig nettó 2,09 euró, de egy 25 éves szolgálati idővel rendelkező szakember sem keres többet 2,5−2,9 eurónál óránként. Szlovéniában 34,5, Lengyelországban 25, Csehországban 17, Magyarországon pedig 16 euró az átlagos tanári órabér. Az érdekképviselők nehezményezik azt is, hogy a pedagógusokat a pluszmunkákért, így például az érettségi lebonyolításáért sem fizetik meg tisztességesen. A vizsgabizottságok elnökei nettó 339 lejt kaptak, miközben a javításért dolgozatonként mindössze 3 lej járt.

Romániában évtizedek óta megszokott és a pedagógusok által elvárt jelenség, hogy az érettségiző diákok pénzt gyűjtenek, amiből kávét, üdítőt, harapnivalót vásárolnak a vizsgáztató tanároknak. Idén súlyos visszaélésekre derült fény. A bukaresti Dimitrie Bolintineanu gimnázium igazgatóját letartóztatták, miután kiderült, hogy fejenként 500 eurót gyűjtött mintegy száz diáktól, amivel lefizette az érettségiztetőbizottság tagjait és a felvigyázó tanárokat, a szintén fővárosi Dimitrie Gusti gimnáziumban pedig állítólag negyven végzős fejenként 600 eurót fizetett a jobb jegyért, és hasonló jellegű visszaélésekről gyakorlatilag minden megyéből érkeztek jelentések.