Az úgynevezett közbenső végzés szerint a család által követelt 42 festmény és szobor ügyében az amerikai bíróságnak "joghatósága" van, azaz Ellen Segal Huvell bíró elutasította a magyar álláspontot, amely szerint az ügyben indított per lefolytatását illetékesség hiányában meg kell tagadnia az ottani igazságszolgáltatásnak.

A Herzog család nevében, 44 kivételes műalkotás visszaszerzése érdeké­ben 2010 júliusában Herzog Mór dédunokája, David de Csepel indított pert, a magyar kormány két fellebbezést nyújtott be, de nem győzték meg a bírákat, azaz a jogi eljárás folytatódhat. A lap szerint, a legújabb határozat ellen az alperes magyar kormány ismét vaskos dokumentumokkal tiltakozik, ám az ügyet ismerő forrásaink szerint csekély eséllyel. A család egyelőre nem lépett, de feltételezhetően a csomagból kihagyott két képet sem kívánja veszni hagyni.

A szakértői becslés az egymilliárd dollár összértéket sem tekinti túlzásnak. Márpedig úgy tudják, nem is olyan rég formálódóban volt a magyar állam és a Herzogok között a peren kívüli megállapodás, amely egyetlen kvalitásos kép áránál is alacsonyabb értékű kárpótlást tett volna lehetővé, mégpedig úgy, hogy a család lemondott volna minden követeléséről, beleértve az esetleg Oroszországból visszaszerzett műalkotásokat is. Ez végül nem jött létre, és nem a Herzogok torpedózták meg.

A lap szerint várhatóan egy év kell ahhoz, hogy mérlegelje az amerikai bíróság az alperes ­érveit, és végső ítélet szülessen Több hozzáértő is úgy vélekedik, nagy az esélye annak, hogy a Herzog-követelés jogilag megáll a lábán, és akkor Magyarországnak nem marad más hátra, mint kiadni a páratlan gyűjteményt.

Herzog Mór festő, mintegy 2500 darabos gyűjteményének egy része a Szovjetunióba került, ma is ottani múzeumok hadifogolyai. Egy másik részét a háború után Herzog István ­felesége és ­Herzog András özvegye Nyugatra csempésztette. Büntetésként a magyar állam elkobozta Herzog Erzsébet itt ragadt örökségét, amelyből a 44 műtárgy képezi a mostani per alapját.