Minden év március utolsó vasárnapján - idén március 25-én - kezdődik a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. Ez egyelőre Európában egységesen elfogadott rendszer, mellyel a helyi időt március végétől október végéig egy órával előre állítjuk az adott időzóna idejéhez képest.

A normál viszont nem ez, hanem a téli időszámítás, amely október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig tart. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel hét és este tíz óra közötti időszak - minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni, azaz villamos energiát lehet megtakarítani

Kapcsolódó

A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. Ezek alapján látszik, hogy a tavaszi óraállításkor látványosan csökken az esti órák terhelése, mivel egy órával később kapcsolják fel az emberek a lámpát. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos (2000-4000 MegaWatt/óra) fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.

Forrás: Mavir

Az óraátállításnak köszönhetően éves szinten körülbelül 100-120 GigaWatt/órával kevesebb áramot használunk fel a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer - közel egy városnyi - háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez körülbelül 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország "áramszámláját". A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: ha ugyanis kevesebb energiát kell megtermelni, azáltal mérséklődik a környezetre jutó terhelés is - írja közleményében a Mavir.

A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.