A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az elvárt béremelés és bértárgyalások aknamezején átjutva az egészségügynek két új − munkaszervezési és anyagi problémákat okozó − jogszabály egyelőre kiszámíthatatlan hatásaival kell megküzdenie.

Az egyik jogszabály az ügyeleti munkaidő szabályait írta át, és alapvetően ugyan a munkavállalóknak kedvez, a munkaerő-hiányos intézményeknél azonban komoly nehézségeket okozhat a betartása. A korábban hatályos szabályozás szerint − megállapodás szerint − heti 16 óra erejéig a rendes munkaidő terhére is letölthető volt az ügyelet.

Az új szabály annyit változtatott, hogy a rendes munkaidőt követően csak napi 4 óra ügyeletet lehet elrendelni, ezen felül csak plusz önkéntes többletmunkát lehet vállalni. Az esetleges béremelési megállapodás után pedig már az emelt besorolási bér lesz az ügyeleti órabér alapja, az önkéntes többletmunkáért pedig az ügyeleti órabérre 50 százalékos pótlékot kell számolniuk a kórházaknak.

Szűkös nyugdíj vagy alacsony munkabér - lehet választani

Komoly problémákat okozhat a szektorban a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése, illetve ellátássá alakítása is. Számos hiányszakmában jelenleg is csak a nyugdíj mellett visszafoglalkoztatott egykori dolgozókkal tudták megoldani az ellátást az intézmények.

Az új nyugdíjszabály szerint azonban erre csak akkor van lehetőség, ha a nyugellátást kapó vállalja ezt, az ellátás folyósítása mellett legfeljebb annyi időre, amíg a munkabér nem éri el a minimálbér tizennyolcszorosát − mondta a Napi Gazdaságnak Kőszegfalvi Edit munkajogi szakjogász. Ha a fizetés meghaladja ezt az összeget, szüneteltetik az ellátást, és a dolgozónak döntetnie kell: a szűkös nyugdíjat választja vagy a valószínűleg egyébként sem magas munkabért.

Csak idén júniustól kell számításba venni a minimálbérre épülő fizetési korlátot azoknál, akiknek még 2008 előtt állapították meg korkedvezményes nyugdíját. Mindez tervezhetetlenné teszi az éves munkaerő-gazdálkodást az olyan hiányszakmáknál, mint a radiológus orvos vagy az asszisztens.