A kormány még tavasszal jelentette be, hogy több százezer embert szeretne visszaterelni a rokkantnyugdíjból, a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjból a munkaerőpiacra. Eddig egyik, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (Nefmi) által készítendő program részletei sem ismertek, holott a szakszervezetek már évek óta folyamatosan követelik például a korkedvezményes nyugdíj újraszabályozását. Az előző kormányok végül csak átmeneti megoldást találtak a problémára, és inkább csak a már hatályos törvényben szereplő szakmák esetében hosszabbították meg időről időre az igénybevétel lehetőségét.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló hatályos törvény szerint 2013. január 1-jétől kell külön jogszabályban rendelkezni a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról, addig is a jelenleg a parlament előtt lévő, a korhatár előtti nyugdíjazás módosításáról szóló törvény egyik paragrafusa szerint jövőre még lehetne igényelni korkedvezményes nyugdíjat.

Egy, a közelmúltban megjelent kormányrendelet szerint pedig a Nefminek 2012 júliusáig kellene kidolgoznia, hogy milyen intézkedések és ellátások válthatnák ki a korkedvezményes nyugdíjat. A koncepció kidolgozása során pedig foglalkoztatási, munkabiztonsági és munka-egészségügyi szempontokat is figyelembe kellene venni. Ez mindenképp előrelépés lehet az eddigiekhez képest, mivel a korkedvezményre jogosító munkakörök listájának összeállítását nem konkrét orvosi vizsgálatok alapozták meg.

A listát 2007 óta nem lehet módosítani, mivel hatályát vesztette az a kormányrendelet, amelynek mellékleteként szerepelt. Az adatbázis egyébként is idejétmúlt, érdemi felülvizsgálatára sosem került sor, noha 1992 óta folyamatosan készültek orvosszakmai anyagok a korkedvezményes nyugdíjazás objektív feltételeinek kialakítása érdekében. Ez lényegében egy pontrendszer volt, amelynek alapján el lehetett volna dönteni egy-egy munkakör munkavállalókra gyakorolt hatását. Alkalmazására sosem került sor.

Jelenleg megközelítően 43 ezren dolgoznak korkedvezményre jogosító munkakörben, főként a vasúti, közúti, légi közlekedésben. Szintén 2007 óta csak abban az esetben élhetnek a munkavállalók a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével, ha munkaadójuk megfizette utánuk a korkedvezmény-biztosítási járulékot. Az adóhatóság adatai szerint ennek bevezetése óta megközelítően 35 milliárd forintnyi járulékot fizettek be a munkaadók.