Még 1962 decemberében írta alá a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió azt a szociálpolitikai egyezményt, mely szerint 1963 után, amennyiben a szovjet állampolgárok állandóan, életvitelszerűen átköltöznek Magyarországra - valamint lemondanak hazájukban a nyugdíjukról -, akkor a magyar jogszabályok szerint számolják ki a nyugdíjukat és a hazai ellátórendszert használhatják.

Élhetnek a rendszerrel úgy, hogy a Szovjetunió már 1991-ben megszűnt, valamint úgy, hogy egyáltalán nem dolgoztak Magyarországon. A szovjetek jogutódjai az ukrán és orosz emberek. A lehetőséget arányaiban kevesen használják ki, de sajtóhírek szerint csalók nyerészkednek rajta: a határon túli nem magyar emberek jelentik be itthoni címekre, számukra hamis, többnyire tsz-vezetői, vagy magas fizetésű munkák jövedelemigazolásait bemutatva. Így pedig akár 250-300 ezer forintos nyugdíjat igényelve, amely olykor a tízszerese az ukrajnai juttatásnak.

Kapcsolódó

Három évvel ezelőtti adatok szerint még kevesebb, mint 10 ezer ember kapott így nyugdíjat, de ez így is 1,12 milliárd forint költséget jelentett a magyar költségvetésnek 2015-ben.

Az ügyet megtalálta magának a Demokratikus Koalíció és annak elnöke, Gyurcsány Ferenc is. Csütörtökön benyújtottak egy határozati javaslatot az országgyűlésnek, mely felmondaná az 1963-ban kötött egyezményt. A szöveg - ha elfogadná az Országgyűlés - kötelezné a kormányt arra is, hogy "utasítsa a kormányhivatalokat, hogy az egykori Szovjetunió utódállamaiból, különösen Ukrajnából érkezők állandó lakcím létesítésére vonatkozó kérelmét gondosan vizsgálják meg abból a szempontból, hogy egy-egy megjelölt lakcím alkalmas-e arra, hogy valamennyi azt megjelölő kérelmező életvitelszerűen ott lakjék, és az e kritériumnak meg nem felelő lakcím bejegyzését."

A DK kezdeményezése szerint, ha valakiről bebizonyosodik, hogy nem él a bejelentett címen, akkor a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szüntesse be a korábban megállapított nyugellátások folyósítását. Valamint az ügyészség esetében nyomozások elrendelését kérnék a visszás ügyekben.

Indoklásukban azt írják, hogy a "becslések szerint az említett egyezmény rendelkezéseivel visszaélve jelenleg 26 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén fiktív lakcímre bejelentett, életvitelszerűen Ukrajnában élő személy jut hozzá jogosulatlanul magyarországi ellátáshoz."