A Magyar Szakszervezeti Szövetség régóta szorgalmazza, hogy az Európai Unió tagállamaiban egységes normák szerint minden, teljes munkaidőben dolgozó ember tisztességes megélhetést biztosító minimálbért kapjon  - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Legalább ennyire fontosnak tartja a minimálbér feletti, ám ahhoz igen közeli „sávban” dolgozók jövedelmének a felzárkóztatását és a nemek közötti bérkülönbség megszüntetését. Magyarországon a minimálbért és a bérminimumot keresők a foglalkoztatottak egynegyedét teszik ki.

Jelenleg a nettó minimálbér 111 321 forint, ha ez 32 százalékkal nőne, akkor a legkisebb adható bér majdnem 147 ezer forintra emelkedne.

MASZSZ üdvözli, hogy a bizottsági javaslat minden tagállam számára megjelöli a “megfelelő szintű minimálbér” kritériumait, így figyelembe véve a minimálbér vásárló-erejét, a bruttó bérek növekedési ütemét, általános mértékét és megoszlását, valamint a munka termelékenységének alakulását. A szövetség kiáll a közösen kidolgozott küszöbértékek mellett, hogy

a mindenkori minimálbér az átlagbér medián értékének 60 százaléka és az átlagbér 50 százaléka legyen.

- írják közleményükben.

A tavalyi, 2020-as adatok alapján, Magyarországon a minimálbér 32 százalékos emelésére lenne szükség. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kiemelten fontosnak tartja, hogy az egységes alapokon meghatározott – 27 országban eltérő értékű – minimálbér rendszer bevezetésével együtt erősödjön meg a kollektív alku rendszere is. Ennek érdekében az Európai Bizottság javaslata arra kötelezi a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel közösen kidolgozott Nemzeti Akciótervek megvalósításával mozdítsák azt elő, ezzel segítve a munkáltatók és a szakszervezetek együttműködését. A javaslattal kapcsolatos további vitákban a MASZSZ szorgalmazza a szakszervezet és kollektív alku ellenes fellépések szankcionálási rendszerének kidolgozását.

Kapcsolódó

Kordás László bejelentette: a Magyar Szakszervezeti Szövetség felkéri az Európai Parlament magyar képviselőit, álljanak ki a hazai munkavállalók érdekeiért..

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.