A minimálbér emelésével nőtt az az összeg is, amelyet a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárért köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható - olvasható a cég honlapján.

A törvényi korlát - hacsak kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik - a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összege, akkor is, ha a tényleges kár összege ennél nagyobb. A minimálbér emelése értelemszerűen a kártérítési limit felső határát is kitolja abban az esetben, ha a munkavállaló hivatalosan a minimálbérnek megfelelő összeget keresi.

Kapcsolódó

Abban az esetben tehát, ha a munkavállaló figyelmetlensége vagyoni hátránnyal jár az őt foglalkoztató személy vagy cég számára, akkor jelenleg már bruttó 520 ezer forint bér számít a kártérítés felső határának.

Munkáltatói fizetési felszólítás

Egy más aspektusból is érdemes a kártérítés témáját érinteni, ez pedig a munkáltatói fizetési felszólítás. A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti, amit írásba kell foglalni.

Ha ezt a munkavállaló átveszi, és nem támadja meg 30 napon belül a bíróságon, akkor a munkáltató egyoldalú döntése - amely lehet akár igazságtalan, jogszerűtlen is - többé nem vitatható, és végrehajthatóvá válik. (Mit mond a D.A.S. a dohányosokról?)

Január 1-től tehát csaknem bruttó 400 ezer forint munkabér erejéig egyoldalú kártérítési felszólítással is élhet a munkáltató. Ez az összeg a hazai átlagkereseteket alapul véve a munkavállalók többségét érzékenyen érintő, jelentős összegnek számít. A jogintézmény nem új, ám a minimálbér emelésével ennek jelentősége is egyre növekszik.