A BKV-botrány még 2009-ben, Szalainé Szilágyi Eleonóra "pofátlan" végkielégítésének kapcsán robbant ki. A közlekedési vállalat volt humánpolitikai igazgatójának távozásakor különböző jogcímeken mintegy százmillió forintot fizetett ki a BKV, majd visszafoglalkoztatták Szalainét.

A BKV-botrány jelképévé vált nokiás doboz története egy hónappal a 2010-es választások előtt robbant be a köztudatba, amikor Balogh Zsolt, a BKV akkori megbízott vezérigazgatója egy interjúban a Hagyónak nokiás dobozban átadott milliókról beszélt - írta a portál.

Balogh azt vallotta, hogy a nokiás dobozt Lazarovits Márk, a Synergon akkori vezérigazgatója pakolta tele pénzzel, és küldte rajta keresztül Hagyónak. Lazarovitsot azonban nemhogy vesztegetés gyanúsítottjaként, de még tanúként sem hallgatták meg.

A bíróság előtt a vádlottak nagy része visszavonta korábbi nyomozati terhelő vallomását. Többen is azt állították, hogy azokat a vallomásokat megalázó helyzetben, fenyegetések hatására tették. Balogh Zsolt is visszavonta a nokiás dobozzal kapcsolatos, Hagyóra tett terhelő vallomását. A bíróság maga is megállapította, hogy a vesztegetési vádat semmiféle előzetes nyomozás nem alapozza meg.

A Kecskeméti Törvényszék Hadnagy Ibolya vezette büntetőtanácsa a 15 vádlott közül hatot felmentett, hatot különböző tartamú felfüggesztett szabadságvesztésre, hármat pénzbüntetésre ítélt. Hagyó Miklós két év szabadságvesztést kapott, amelynek végrehajtását a bíróság négy évi próbaidőre felfüggesztette. A nokiás dobozos vesztegetés vádja alól felmentették, mint ahogyan a bűnszervezetben történt elkövetést sem állapította meg a bíróság.

További részletek a Zoom.hu cikkében olvashatók.