Az uniós ítélkező fórum elé került ügy két felperese, Baczó Nóra és Vizsnyiczai János István 2007-ben jelzáloggal biztosított lakásvásárlási kölcsönszerződést kötött a Raiffeisen Bankkal. A szerződésben olyan kikötés szerepelt, amely a jogviták eldöntésére - főszabály szerint - választottbíróság illetékességét kötötte ki.

Baczó és Vizsnyiczai 2011-ben a kölcsönszerződés semmisségének megállapítása iránt keresetet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A választottbíróság kizárólagos illetékességére vonatkozó kikötés semmisségének megállapítását is kérték, és azzal érveltek, hogy olyan tisztességtelen kikötésről van szó, amely egy uniós irányelv értelmében nem kötelezheti őket.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság az ügyet a Fővárosi Törvényszékhez tette át. A magyar jog szerint ugyanis a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek a törvényszék hatáskörébe tartoznak. Baczó és Vizsnyiczai azonban ellenzi az ügy törvényszéki hatáskörbe történő utalását, mert a törvényszék előtti eljárás költségesebb, mint a helyi bíróság előtti eljárás.

Az EU bírósága most megállapította: az eljárási autonómia elvének értelmében minden tagállam belső jogrendjének feladata kijelölni a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező bíróságot, és meghatározni a keresetindítás azon eljárási szabályait, amelyek a jogalanyok jogainak védelmét hivatottak biztosítani. Ilyen körülmények között - szögezte le a luxembourgi taláros testület - nem ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti eljárásjogi szabály, amely alapján a helyi bíróságnak - amely egyébként a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset elbírálására rendelkezik hatáskörrel - arra nincs hatásköre, hogy ugyanazon szerződés tisztességtelenségének a megállapítása iránti kérelmet elbírálja.

Ez azonban nem érvényes abban az esetben - tette hozzá a bíróság -, ha megállapítható, hogy a helyi bíróságtól való áttétel olyan eljárási hátrányokat idéz elő, amelyek a fogyasztó számára rendkívül megnehezíthetik az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását. Azt, hogy az adott esetben ilyen mértékű hátrány megállapítható-e, azt már a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia.