A magyar gazdaság fél százalékos visszaesésére számít az idei évben a GKI Gazdaságkutató, sőt az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál gyorsabb bővülése akadályozhatja meg.
A gazdaságkutató az infláció-csökkenés lassabb ütemére számít. Az infláció 19 százalék körüli emelkedésével kalkulálnak, ugyanakkor már nagyobb esélyt adnak az év végi egyszámjegyű áremelkedés eléréséhez.
Az EU-transzferekkel kapcsolatban is pesszimistább képet festenek le. Szerintük az idei évben szinte biztos, hogy nem kapja meg Magyarország a pénzeket. „A magyar kormányzat valós megállapodási készsége is kétségessé vált” – emlékeztetnek.
Gazdasági recesszió
Az első negyedévben folytatódott a gazdasági visszaesés, a GDP az előző negyedévhez viszonyítva már harmadik negyedéve csökkent, sőt már az előző év azonos időszakához képest is 0,9 százalékkal esett vissza.
Az első négy hónapban
- az ipari termelés 3,2 százalékkal,
- az építőipar 7,7 százalékkal,
- a kiskereskedelmi forgalom 10,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
Az üzleti várakozások sem utalnak gyors kilábalásra. Az e havi szolgáltató bizalmi index 5, az ipari 7, az építőipari és a kereskedelmi pedig egyenesen 38-38 havi mélypontjára süllyedt.
A mezőgazdasági GDP viszont a tavalyi brutális visszaesés után az előrejelzéseknél is gyorsabban bővülhet, ez csökkentheti a gazdasági recesszió mértékét.
Már az ipar sem fog emelkedni. Sőt a GKI némi csökkenést is lehetségesnek tart, az építőiparban 10, a kiskereskedelemben pedig 4 százalékos csökkenésre számítanak.
A foglalkoztatás minimálisan emelkedik majd, a munkanélküliségi ráta azonban mégis 3,6 százalékról 3,9-re növekszik várhatóan.
Csökkenő reálkereset
A vállalkozási és költségvetési szektorban átlagosan 14,9 százalékkal emelkedtek a bérek, ami a 24 százalékos áremelkedés mellett reálbércsökkenést eredményezett.
Vállalkozási szektor | Költségvetési szektor | |
Bruttó átlagkereset emelkedése | +16,4% | +13,4% |
Reálbér-csökkenés | -6,2% | -8,5% |
Forrás: GKI (2023. április) |
A reálkeresetek a költségvetési szektorban 8,5, a vállalatoknál pedig átlagosan 6,2 százalékkal estek vissza, ez átlagosan közel 7 százalékos reálbér-csökkenést jelentett.
A gazdaságkutató az év egészében 16 százalék körüli béremelkedést valószínűsít, de ennél magasabbat is elképzelhetőnek tart
- a költségvetési szektor minimális működőképességének fenntartása,
- a megígért béremelések teljesítése miatt.
Ez éves átlagban 2,5 százalékos reálbér-csökkenést eredményezne.
Annak ellenére, hogy a nyugdíjak reálértékének megőrzését törvény garantálja, mivel idén nincs esély nyugdíjprémium kifizetésére, a gyakorlatban némi csökkenés (akár 3–3,5 százalék) lesz tapasztalható.
Tovább nő a költségvetési hiány
Az idei költségvetés már elfogadásakor elszakadt a valós folyamatoktól – írja a GKI elemzése. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya ugyanis már az év első négy hónapjában csaknem elérte, majd május végére meghaladta az éves előirányzat 80 százalékát.
- Ennek oka egyrészt a túl optimista növekedési előrejelzés, másrészt az EU-s pénzekkel való tervezés.
- A GKI szerint különösen aggasztó az adósságszolgálat emelkedése, szerintük egyensúlyjavító intézkedések nélkül a GDP 1,5%-át is elérő deficit-túllépés is bekövetkezhet. A gazdaságkutató azt feltételezi, hogy a kormány a többletdeficit mintegy felét kiigazítás, másik felét a hiány elengedése formájában fogja kezelni. Vagyis az előirányzott 3,9 százalékos GDP-arányos deficittel szemben közel 5 százalékra kell készülni.
Óriási forintgyengülés jöhet
A GKI éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 390 forint körüli euróval, vagyis az első öthavi 383 és júniusi 370 forintos árfolyamához képest a második félévben jelentősen gyengülő forinttal számol.
A forint eddigi erősödésében ugyanis meghatározó szerepe volt a kiugróan magas hazai irányadó kamatnak, ami spekulációs pénzt is vonzott az országba. Bár a forint jól bírta a kamatcsökkentési periódus megkezdését, a folytatódó magyar kamatcsökkentési ciklus ezt a pénzáramlást fokozatosan megfordíthatja. Ráadásul a nagy központi bankok inkább kamatemelésen gondolkodnak, ami tovább csökkenti a magyar kamatelőnyt.
A gyengülés másik oka az EU-transzferek hiánya. Kedvezőtlen hatású az államháztartás magas finanszírozási igénye, s csökkentik a befektetői bizalmat az állam folytatódó, piacidegen beavatkozásai, továbbá az EU-val és az USA-val konfrontatív, Oroszországgal megértő magyar kül- és gazdaságpolitika is. Mindez akkor is gyengítheti a forintot, ha a hitelminősítők egyelőre még kivárnak. Például a Fitch júniusban nem változtatott a magyar besoroláson, így a lehetséges leminősítésre utaló negatív kilátásokon sem.
A forint gyengülése és az ellentmondó kormányzati lépések (például az egyensúlyjavító és az élénkítő gazdasági irányvonal küzdelme) megakaszthatják a kamatcsökkenést is.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!