Az IMF oldalán elérhető adatok szerint ma 527 millió SDR-nyi tartozást kell kifizetnie a magyar államnak a 2008-2009-ben felvett hitelcsomagból, ami az árfolyamok figyelembe vételével mintegy 649 millió eurót tesz ki és lényegében megegyezik azzal az összeggel, amit májusban is ki kellett fizetni. Amint az alábbi ábrán látható: idén három olyan hónap van, amikor kiemelkedő összegű törlesztést kell végrehajtania az államnak, ezek közül az egyik éppen augusztus.

Az idei évben tőkerészként, illetve kamatként összesen (mai árfolyamokon) közel 3,5 milliárd eurót kell kifizetnie az államnak az IMF felé, amelyet jövőre 4,8 milliárd eurós, 2014-ben 0,7 milliárd eurós további kötelezettség követ. 2014-ben az Európai Bizottság felé is teljesíteni kell egy 2 milliárd eurós hitelrészt (plusz kamatait). Azt követően már csak egy alkalommal áll fenn törlesztési kötelezettség (2016 második negyedévében egy 1,5 milliárd eurós tőkerész plusz kamatai formájában).

A fentieknél szemléletesebb lehet, ha azt nézzük, hogy az idő előrehaladtával hogyan "tűnik el" a 2008-2009-ben felvett, akkori árfolyamokon 14,3 milliárd euró körüli óriáshitel törlesztési kötelezettsége.  Azt nem tudjuk biztosan, hogy az állam hogyan egyenlíti ki a mai 649 millió eurós számláját, de a februári, májusi és júniusi IMF-törlesztések tapasztalatiból kiindulva nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy az állam forint likviditásért cserébe szerez deviza likviditást a Magyar Nemzeti Banktól (a devizatartalékokból) és abból fizeti az IMF felé a tartozását.

Ez egyrészt azt jelenti, hogy érintetlenül hagyja az MNB-nél devizabetétben tartott pénzét (amelynek összege nem ismert, feltehetően 1 milliárd euró körüli), másrészt azt, hogy az MNB devizatartaléka olyan összegben apad, amennyi deviza likviditást kér a kormány tőle. Július végén féléves csúcson, 35,9 milliárd eurón állt az MNB nemzetközi tartaléka, azaz ennek szintje egyelőre gond nélkül engedi, hogy az állam a devizaalapú törlesztési kötelezettségeit a jegybanki tartalékok terhére fizesse ki.