Sokba kerül az államnak a lakosság állampapír-vásárlása. Nemcsak a kamatterhek nőnek, de a bankok és az államkincstár számára kifizetett értékesítési jutalék is borsos. Tavaly például ezen a címen csaknem 23 milliárd forintot fizetett ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a forgalmazóknak, amelyek egyike ugyan az állam tulajdonának lévő Magyar Államkincstár, de a bankok és a brókercégek is kaptak a pénzből azért cserébe, hogy állampapírt adtak el az ügyfeleiknek.

Több száz milliárdos nagyságrendű a kamat

A kamatok persze ennél jóval magasabbak. Az idén januárban a háztartásoknál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 9216 milliárd forintnyi állampapír volt, ennek döntő része úgynevezett lakossági állampapír lehetett. A háztartások elméletben jogosultak minden állampapír, az intézmények számára is elérhető kötvények és diszkontkincstárjegyek megvásárlására, de azok kamata olyan alacsony, hogy nem éri meg azokat választani a lakossági papírokkal szemben.

Az ÁKK honlapja szerint jelenleg 5419,18 milliárd forint van Magyar Állampapír Pluszban (máp+), amelynek az átlagos éves hozama 4,95 százalékos, vagyis ennek az állománynak az éves átlagos kamata meghaladhatja a 200 milliárd forintot. A Prémium Magyar Állampapírokban lévő 2356 milliárd forintra is százmilliárd forint körüli nagyságrendben fizethet kamatot az állam. A rövidebb lakossági állampapírokban már kevesebb mint 1400 milliárd forint van, ezeknek a kamatköltsége 35 milliárd forint körül lehet.

Az állomány növelése a cél

Ilyen kamatok mellett persze nem kell nagy meggyőző erő az állampapírok értékesítéséhez. Az ÁKK vissza is fogta a korábbi extra magas jutalékokat az elmúlt években. A legutolsó szigorítás 2019 júniusában történt a máp+ bevezetésével együtt. Azóta az ÁKK kizárólag csak a ténylegesen a lakosság kezében lévő állampapírok után járó állományi alapú jutalékrendszert vezetett be, ami arra ösztönzi a forgalmazókat, hogy növeljék az állományt. A korábban differenciált jutalék most már nem kötődik egyes papírokhoz.

Jelenleg az alapdíj mértéke a tárgyévet megelőző átlagos – lakossági kézben lévő – lakossági állampapír átlagállományra vetített 0,2 százalék, amennyiben a lezárt negyedév átlagos állománya az előző negyedévhez képest növekszik, csökkenés esetén pedig 0,11 százalék. Bónuszdíjban azok a forgalmazók részesülnek, akik az aktuális negyedévben az átlagos állományukat növelni tudják mind az előző negyedévhez képest, mind az előző évhez képest. A bónuszdíj mértéke a növekedés 0,8 százaléka. Állománycsökkenés esetén az ÁKK csak a kisebb alapdíjat fizeti, azaz a rendszer erősen ösztönöz a lakosság kezében lévő állomány növelésére.

Magyarán, ha egy bank képes növelni az értékpapírszámlákon lévő lakossági állampapír-állományt, kétszer annyi jutalék is ütheti a markát, mintha az ügyfelek eladják az állampapírjaikat, vagy nem újítják meg a lejáró mennyiséget.

Korábban minden eladott papír számított

2019 előtt az ÁKK a bruttó értékesítés után fizetett díjat. 2016 végéig változatlan mértékűek voltak a jutalékok, általában 1 százalékot fizetett az ÁKK (csak a Féléves Magyar Állampapír esetében 0,5 százalékot), majd 2019. májusáig az ÁKK évente többször is csökkentette a jutalékkulcsokat.

A legtöbb pénzt 36,3 milliárd forintot 2016-ban zsebelték be a forgalmazók az államtól, de még 2017-ben is nagyon sokat kerestek azzal, hogy állampapírt adtak el a lakosságnak. 2018-ban a jutalékok drasztikus megnyirbálását követően 16,7 milliárd forintra, a korábbi kevesebb mint felére esett vissza a jutalék, de az értékesítés ennek ellenére is pörgött, az MNB adatai szerint ugyanis 2017-ben is több mint 850 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó állampapír-vásárlása, vagyis ennyivel vettek több állampapírt, mint amennyi lejárt vagy eladtak.

Tavalyelőtt a máp+ bevezetésén rengeteget kerestek a forgalmazók, csaknem 30 milliárd forint ütötte a markukat. A trükkös privátbankok egy-egy ügyfélforinton többször is megszedték magukat úgy, hogy lombard-hitelek fedezeteként is elfogadták az állampapírt, amiből újabb állampapírokat vásároltak. 2019-ben összesen 2275,7 milliárd forinttal nőtt a háztartások állampapír-értékesítése, az ÁKK pedig természetesen a lombardhitelből vett máp+-ra is kifizette a jutalékot.

2019 őszén ez a kiskapu bezárult, ez és a koronavírus-járvány is hozzájárulhatott ahhoz, hogy tavaly a háztartások nettó állampapír-vásárlása a 2019-es felét sem tette ki, 1073 milliárd forint volt. Voltak, akiknek a megtakarítása fogyott el, de sokan váltottak a biztonságos állampapírról a tőzsdére, és próbáltak sok pénzt keresni a hirtelen beszakadt részvénypiacon.

Kifizetett jutalékok (dematerializált lakossági állampapírokra)
ÉvÖsszesen
20101 900 189 240 Ft
20111 306 247 490 Ft
20127 118 106 822 Ft
201316 873 295 427 Ft
201417 631 773 858 Ft
201525 256 713 977 Ft
201636 344 894 694 Ft
201735 782 049 625 Ft
201816 739 258 249 Ft
201929 757 597 383 Ft
202022 898 959 762 Ft
Forrás: ÁKK

Az új lakossági állampapírok kibocsátása - bruttó kibocsátás is visszaesett tavaly. 2019-ben, amikor a máp+ mindent letarolt az értékpapírpiacon, több mint 6600 milliárd forintnyi lakossági papírt kellett a piacra dobnia az államnak, hogy kielégítse a keresletet. Tavaly ennek a kétharmada is elég volt ehhez, igaz, folyamatosan fogynak a rövid lakossági papírok, eközben egyre több pénz van hosszú lejáratú állampapírokban, amelyek megújítása csak több évente aktuális. Így az ÁKK kevesebb új állampapír forgalomba hozatalával is képes növelni a lakossági állományt.

Lakossági állampapírok buttó kibocsátása (milliárd forint)
Állampapír típusa20192020
Egyéves magyar Állampapír2 2461 275
Féléves Magyar Állampapír2160
Kincstári Takarékjegy Plusz300
Magyar Állampapír Plusz3 1792 272
Prémium Magyar Állampapír759556
Bónusz Magyar Állampapír10
Kétéves magyar Állampapír850
Babakötvény2531
Prémium Euró Magyar Állampapír9050
Összesen6 6314 184
Forrás: ÁKK