A beszélgetés során elhangzott, hogy két hullámban zajlott le az eddig példa nélküli "vásárlási láz". A koronavírus hazai megjelenését követően először a hosszan eltartható termékekből (liszt, olaj, tészta, cukor, UHT-tej) spájzolt be a lakosság, majd - az iskolák bezárásának hírére - a hús iránt nőtt meg a kereslet. A fogyasztók magatartása bizonyos szempontból természetes emberi reakcióként értékelhető, de sokan irreálisan nagy mennyiségben halmoztak fel élelmiszert.

A hús esetében tapasztalt fokozott kereslet részben az értékesítési csatornák átrendeződéséből adódott. A közétkeztetés helyett a háztartásoknak lett szüksége húsra, amit a kiskereskedelemből szerezhetnek be. Erre az üzletek - érthető okokból - nem tudtak egyik napról a másikra felkészülni.

Kapcsolódó

A hazai agráriumnak ugyanakkor nem a lakosság ellátása, hanem az exportpiacok megtartása jelenti a kihívást. Amennyiben a kivitelre szánt termékek beszorulnának a magyar piacra, az problémát jelentene az egész agráriumnak. Ezért, és az inputanyag- illetve alapanyag-ellátás miatt is létfontosságú az áruszállítás fenntartása.

Az egyes terméknél a kereslet növekedéséből adódó áremelkedés hamar lecseng majd, és arra sem kell számítani, hogy a forint-euró árfolyam változása miatt drágulnának az élelmiszerek.

A tudomány jelenlegi állása szerint a koronavírus nem terjed élelmiszerekkel. Az élelmiszeripari vállalatok komoly biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, a munkaerőnek biztosítottnak kell lennie, az üzemek működést - szükség esetén - a rendvédelmi, honvédelmi szervek fenntartják. Az eddig külföldön dolgozó, most kényszerűségből hazatérő szakembereket "felszívhatják" a hazai cégek, ma már magasabb fizetést tudnak kínálni nekik, mint néhány évvel ezelőtt.

Húsvétra pedig rendelkezésre áll majd minden ilyenkor keresett élelmiszer (sonka, tojás). Ráadásul minden válság lehetőség is egyben. A mostani helyzet rávilágított arra, hogy az élelmiszeripar stratégiai ágazat. Ezért fontos, hogy "békeidőben" is magyar termékeket vásároljanak a fogyasztók, támogatva ezzel a hazai élelmiszeripari vállalkozásokat. A NAK várja az ágazat szereplőitől az észrevételeket, problémákat, hogy az információkat szintetizálva megfogalmazhassa javaslatait a kormányzat számára.