– Ha a vállalkozásokat nem becsülik meg, nem ismerik el, nem támogatják, és nem teszik világossá, hogy...ők működtetik az egész gazdaságot, nem pedig az államgépezet, és nem a politika, akkor az ország hatékonysága és gazdasági ereje csökkenni kezd – mondta a miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén.

Orbán Viktor jutott, hogy a kormány továbbra is támogatni fogja a vállalkozásokat, és értéknek tekinti a magyar vállalkozók munkáját. Emlékeztetett rá, hogy a három háborús évben a 2021-es évhez képest plusz 400 milliárdot toltak bele a gazdaságba. A kormány az idei évben ehhez képest 1730 milliárd forinttal több forrást pumpál a gazdaságba a elsősorban a kis- és középvállalkozásokon (kkv) keresztül.

Ez a jelentős összegű támogatás a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseinek része, amelynek célja

  • a vállalkozások versenyképességének növelése,
  • a munkahelyteremtés,
  • és a gazdasági növekedés ösztönzése.

Mindez persze jól hangzik, de kérdés az, hogy ezt milyen forrásokból biztosítják, na meg persze az is, hogy

valójában mennyire új bejelentésről van szó.

Mert hasonló nagyságrendű injekciókról mintha már szó lett volna az elmúlt hónapokban.

1730 milliárd jobban hangzik, mint az 1410, de nincs szó új többletforrásról

Elég egyértelműnek tűnik, hogy a most bejelentett 1730 milliárd forintos többletforrás jelentős részét – 1410 milliárd forintot – a Demján Sándor Tőkeprogram teszi ki,

amivel viszont már tavaly októberben előálltak és nem telik el hát anélkül, hogy ne ezzel reklámoznák a kormány gazdaságpolitikai akciótervét.

Év végén már meg is jelentek a hitel-, tőke- és vissza nem térítendő támogatási termékeknek a hirdetményei amiről itt részletesen írtunk.

„Az 1730 milliárd forint tetemes összeg, a GDP 2 százalékánál is több pénz. Az összeg nagysága miatt úgy véljük, hogy ez nem mind olyan pénz, ami a költségvetési hiányt eredményszemléletben egy-az-egyben növeli, hanem EU-s források, támogatott hitelek, valamint tőkeemelés útján juthat el ekkora forrás a kormány várakozásai szerint a cégekhez”

– mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője az Economxnak. Hozzátette: a Demján Sándor program európai uniós támogatási lába például 650 milliárd forintot tehet ki, ami jelentős részt fed le a miniszterelnök által említett összegből, ugyanakkor eredményszemléletben nem a magyar költségvetést terheli.

Ez is kell ahhoz, hogy Orbán Viktor pénzpumpája működhessen

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója is a Macronomx konferencia vendége volt, és elmondta, miért tart előrébb az amerikai versenyképesség az európainál >>>

Árokszállási Zoltán úgy folytatja, hogy az EXIM programjai is több száz milliárd forintot mozgathatnak meg, de ezeknek jelentős része nem direkt költségvetési hiányt növelő tétel, hanem  várhatóan ilyen nagyságrendben kerül majd ki a gazdaságba plusz forrás.

Demján Sándor Program az Eximbank számára is stratégiai jelentőségű, hiszen szorosan kapcsolódik küldetésünkhöz, miszerint abban támogatjuk a magyar vállalkozásokat, hogy versenyképesek legyenek itthon és külföldön egyaránt – mondta még decemberben az Indexnek Kisgergely Kornél az EXIM Magyarország elnök-vezérigazgatója, aki fontos puzzle-nak látja a szerepüket a programban. Ugyanis a hitelági intézkedések hatékony végrehajtása jelentős részben a banknál fog lecsapódni.

Emellett Eximbank öt „régi-új” finanszírozási konstrukciót indít, amelyekkel az exportértéklánc különböző pontjain elhelyezkedő vállalkozások egyaránt megtalálhatják a számításaikat. Arról beszélt, hogy a 350 milliárd forintos keretösszegből 100 milliárd forintot kifejezetten zöldberuházásokra különítettek el. 

Fontos változás még, hogy a KKV-k három százalékos kamat mellett igényelhetik a Széchenyi Kártya Program beruházási hitel elemeit, amelyhez a Garantiqa az első évben kezességvállalási díjat sem számít fel - mondja az MBH elemzési központjának vezetője. Árokszállási Zoltán szerint a költségvetési előirányzatokból azt láthatjuk, hogy a Széchenyi Kártya Programokra közel 324 milliárd forintot különített el a kormány, a fent említett 1+1 KKV beruházás-élénkítő támogatási programra 50 milliárd forint az előirányzat, a vállalkozások digitalizációjának elősegítésére 10 milliárd forintot szánna a költségvetés. De például a divat- és kreatívipart külön is szerepelteti a törvény, amelyre közel 2 milliárd forintot szán vállalkozásfejlesztés címén. Érdemes megemlíteni még a turisztikai fejlesztési feladatokra elkülönített több mint 64 milliárd forintot is.

Hogy ezt mind beleszámolták-e az 1730 milliárdos gazdaságélénkítésbe az nem teljesen egyértelmű, ám így gyorsan ki is jönne a matek. Ugyanakkor azt is érdemes hozzátenni, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésből - a visszatartások, zárolások, büntetések ellenére -  továbbra is számíthat a magyar kormány forrásokra, amit gazdaságélénkítésre használhat. Példának okáért 2024 januárjában is 170 milliárd forintnak megfelelő forrás érkezett Magyarországra az Európai Unió felzárkóztatási forrásaiból. Emellett rendelkezésre áll még az Európai Bizottság által jóváhagyott ideiglenes válság- és átállási keret, amely lehetővé teszi, hogy a kormány állami támogatást biztosítson a háború és a szankciók negatív hatásainak kitett vállalatok számára, ezzel segítve a gazdasági növekedés helyreállítását és a zöld átállás ösztönzését. Ezt a keretet Magyarország egyébként szédületes tempóban merítette, GDP-arányosan messze a legtöbbet folyósította a vállalatoknak és a háztartásoknak.

Az tehát biztosnak tűnik, hogy az 1730 milliárd forint egyáltalán nem légből kapott összeg, ám az is nagyon valószínű, hogy ezzel ki is feszítették a költségvetés mozgásterét – még ha nagyrészt új források is jelentik a fedezetet. 

Perzselt már a kormány lába alatt a talaj

Mondhatni nem is volt más választás, kormány már igencsak lépéskényszerben volt: a vállalkozások már nagyon várták, hogy valamilyen finanszírozáshoz jussanak - hiszen már a versenyképességük került veszélybe.

Ahogy a GKI friss tanulmánya is rámutat: habár a KKV-k meghatározó szereplői a magyar gazdaságnak, a termelékenységük elmarad az uniós átlagtól. Ennek egyik fő oka épp az, hogy a korlátozott tőkéhez való hozzáférésük, amely megnehezíti a szükséges fejlesztések és digitalizációs lépések végrehajtását.

A finanszírozási nehézségek mellett a szektor szereplői gyakran küzdenek a szakemberhiánnyal, jelentős adminisztrációs teherrel és a gyorsan változó gazdasági környezethez való alkalmazkodás kihívásaival. A magyar KKV-k versenyképességének növelése érdekében tehát  elengedhetetlen a célzott támogatási programok és a megfelelő finanszírozási lehetőségek biztosítása. 

Kép: MKIK/GKI

A GKI szerint a Demján program jelentős pozitív hatásokkal kecsegtet: növekedhet a beruházási aktivitás, különösen a digitális technológiák, az innováció és a zöld gazdaság területén.

Az állami ösztönzők közvetlen hatására a GDP növekedési üteme 2025-ben elérheti a 3 százalékot is. 

Persze ez attól is nagyban függ, hogy a beruházások, amelyekhez a támogatásokat igénybe veszik mikor aktiválódnak, illetve mikor lépnek be a termelésbe – teszik hozzá. 

Ugyanakkor a veszélyekre is felhívják a figyelmet: A kedvezményes hitelkonstrukciók potenciálisan torzíthatják a piaci viszonyokat, életben tarthatják a kevésbé versenyképes cégeket (ún. zombivállalatokat), ami hosszú távon csökkentheti a gazdaság hatékonyságát. Az alacsony kamatkörnyezet és az állami támogatás miatt fennáll a veszélye annak, hogy a vállalkozások függősége tartósan fennmarad, ami piaci instabilitáshoz vezethet kedvezőtlenebb gazdasági környezet esetén. Emellett, mint minden állami támogatás, járadékvadászatra ösztönöz: „miért bajlódjanak a cégek a piaci munka, a hatékonyság erősítésével, ha a működésükbe állami források is bevonhatók?”

Kapcsolódó