A nagy növekedés utolsó szakaszában, amikor már mindenki azt várta, hogy mikor lesz Kína a világ legnagyobb gazdasága, sokan logikusan az gondolták, hogy az ország valutája is a dollárhoz hasonló nemzetközi szerepet kap. Ez már akkor is irreális várakozás volt, leginkább azért, mert a kínai szabályozás szigorú és időnként kiszámíthatatlan, márpedig egy devizát kizárólag a bizalom tesz nemzetközileg elfogadott tartalékeszközzé.

Visszaeső export, csökkenő devizabevétel

Az utóbbi időben nagyot fordult az évtizedeken át növekvő kínai gazdaság helyzete: a világ gyára szerepet meg kell osztania másokkal, a termelés sok esetben közelebb húzódik az értékesítési piacokhoz, így aztán a kínai export brutálisan visszaesett. A külkereskedelmi mérleg változása hatást gyakorol a devizaárfolyamra: ha az exporttöbblet megszűnik, netán hiány alakul ki, a nemzeti valuta gyengülni kezd, hisz csökken iránta a kereslet.

Ez most így van a kínai jüan esetében is, de az árfolyamot országon belül alapvetően a jegybank határozza meg, nincs teljesen szabadon alakuló árfolyam. A jegybank most folyamatos csúszó leértékelést alkalmaz, miközben a kamatokat is csökkenti, amely ilyen visszaesés esetén indokolt is. Feladata ugyanakkor nem egyszerű, mert szeretné elkerülni, hogy a leértékelés pánikhoz, a nemzeti valutából való meneküléshez vezessen, ahogy ez például nálunk történt tavaly a forint esetében.

Mélypont a szabadpiacon

A jüannak ugyanakkor van egy Kínán kívüli szabadpiaca is, amely 2010 óta működik. A Bloomberg szerint ezen az árfolyam a dollárhoz képest a mindenkori legalacsonyabb szint közelébe ereszkedett, egy dollárért 7,36 jüant adtak. A folyamat vélhetően alapvetően nem fog megváltozni addig, amíg nem kezd élénkülni a kínai export, és ezzel úgy tűnik a döntéshozó is tisztában vannak. Az árfolyam leértékelődést elfogadják, mint elkerülhetetlen folyamatot ebben a helyzetben: ezt könnyíti hogy nem kell közben infláció ellen harcolni, sőt, egyenesen deflációs jelek mutatkoznak.

Meg tudják támasztani

A túlzott leértékelést, amit ilyen esetben gyakran a bizalom megrendülése, a befektetők menekülése okoz, a kínai jegybank dolláreladásokkal mérsékli, amit elég sokáig megtehet, mivel az óriási exporttöbblet évtizedei alatt hatalmas devizatartalékot halmozott föl. Kétség kívül a dollárban lévő összeg egy részét más eszközre, például aranyra váltotta, amióta romlani kezdtek a kínai-amerikai kapcsolatok, de az a veszély sokáig nem fenyeget, hogy az indokolnál alacsonyabb szintre süllyednének az ország tartalékai.

Dollárerősödés

Egy érdekesség, hogy nem csak a jüan gyengül a dollárhoz képest, hanem a fundamentálisan sokkal jobb helyzetben lévő devizák is, mint a gyorsan növekvő gazdaságú India valutája, a rúpia is, vagy épp a japán jen. Ezek a folyamat azonban elsősorban az amerikai jegybanki alapkamat erős emeléséből, és az amerikai állampapírhozamok szárnyalásából adódik. A dollár, amiben nagy a bizalom, most viszonylag magas hozamot kínál, így a befektetők boldogan fialtatják benne pénzüket. A világ elsőszámú tartalékvalutájának a korábbi várakozásokkal szemben nem akad kihívója.