Karácsony Gergely elmondta: a főváros városfejlesztési programja három pilléren nyugszik, esélyteremtő, zöld és nyitott Budapestet szeretnének. Hangsúlyozta azt is, hogy meg kell állítani a fővárosiak kiköltözését az agglomerációba.

Az esélyteremtés terén kiemelte a bérlakások felújítását - már 86 szociális bérlakást újítottak fel -, a fővárosi lakásrezsi támogatást, az egészségügyi ellátások javítását, valamint az álláskeresők segítését. A lakhatással kapcsolatban szeretnék elérni, hogy a Fővárosi Lakásügynökség ingatlanállománya érje el a 2500 lakást, és 2027-ig ötvenezer új lakás épüljön Budapesten - tette hozzá az MTI szerint.

Kapcsolódó

A zöld intézkedések közé sorolta a Tabán felújításának a helyiekkel egyeztetett újragondolását, zöldebb településszerkezeti terv kialakítását, valamint az új kerékpársávok létrehozását.

Azt mondta: átlagosan hetente történik halálos közlekedési baleset Budapesten, ezek számát nullára csökkentenék. Szintén szerepel tervei közt 2030-ra a szén-dioxid kibocsátás 40 százalékos mérséklése, valamint az egy főre jutó zöldfelületek 7 négyzetméterre emelése.

A nyitott Budapest programot segítik a döntéseket megelőző közösségi gyűlések, a polgári kezdeményezések bevezetése, valamint a részvételi költségvetés, ugyanis az idei, szűkös büdzséből is egymilliárd forintról az emberek dönthetnek - emelte ki Karácsony Gergely. Megjegyezte: céljuk az internetes ügyintézési lehetőségek növelése is.

A főpolgármester tájékoztatása szerint a fejlesztések egyik akcióterülete a belváros, melyet élhetővé tennének többek közt a rakpartok, a Lánchíd, a városháza tömb, a Blaha Lujza tér, a nagykörút, a Rákóczi út vagy az Andrássy út megújításával.

A "kék-zöld" hálózatban a Duna-part, valamint a városi patakok, parkok, zöld területek fejlesztésére koncentrálnak. Karácsony Gergely hangsúlyozta: minden zöldterületet meg kell őrizni, sőt bővíteni kell azokat.

A harmadik kiemelt cél a barnamezős területek megújítása, ahová átgondolt, sokfunkciós városrészeket terveznek - tette hozzá.
Karácsony Gergely szerint a pesti oldalon is szükséges a budaihoz hasonló fonódó villamoshálózati fejlesztés.

A főpolgármester fontosnak nevezte, hogy a koronavírus-járvány legyőzése mellett "a jövőnkért vívott harcot" is megvívjuk. Azt mondta: a járvány ellen az oltás a megoldás, "az új normalitás" kialakítása érdekében pedig a humán tőkébe és a környezeti infrastruktúrába kell befektetni. A városban meghozott döntések fókuszában az emberek biztonságának, egészségének, jólétnek és "jól létének" kell állni, azoknak a többség érdekét kell képviselni.

Úgy fogalmazott: a járvány elsősorban a nagyvárosokat érintette, és a főváros kiválóan helyt állt a járványügyi védekezésben. Karácsony Gergely szerint viszont a kormány politikai ellenfélként tekint a városvezetésre, azonban azt mondta: Budapest talpra állása nélkül nem fog az ország talpra állni.

Videóüzenetében Fülöp Zsolt szentendrei polgármester (Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület) kiemelte: az agglomeráció infrastrukturális fejlesztéseibe a kormánynak be kell vonni Budapestet és a környező települések önkormányzatait is.

Csőzik László érdi polgármester (LMP-Jobbik-DK-MSZP-CÉL-Momentum-Mindenki Magyarországa-Párbeszéd-Magyar Liberális Párt) szintén videóüzenetben beszélt arról, hogy felgyorsult a lakosság "kiözönlése" Érdre, azonban a település forrásai szűkösek ehhez. Úgy fogalmazott: a közös problémákra közös válaszokat kell találni.