Ha az Országgyűlés elfogadja, akkor a reklámadó átalakított szabályai 2017. május 25-től lépnek hatályba. A legfontosabb változás, hogy visszajár a reklámot közzétevők által a 2014-2016-os adóévekre bevallott és megfizetett adó, illetve a 2016-ra jutó adót már eleve nem is kell megfizetni. Az érintetteket az adóhatóság fogja értesíteni a visszatéríthető túlfizetés összegéről. Fontos azonban, hogy a változás nem érinti azokat, akik a reklám megrendelőjeként voltak adófizetésre kötelezettek: az ő adójukat nem téríti vissza az adóhatóság.

További kedvező változás, hogy a 2017-es adóévtől a saját célú reklám, azaz amikor a vállalkozás a saját reklámújságában hirdeti az általa forgalmazott termékeket, már nem tartozik majd a törvény hatálya alá, így ezek közvetlen költsége után nem kell adót fizetni.

Kapcsolódó

Kedvezőtlen azonban a fizetett reklámok közzétevőire nézve, hogy az adókulcs 5,3 százalékról 9 százalékra emelkedik. Ennek negatív hatása azonban leginkább majd a 2018-as adóévben lesz érezhető. Az évközi módosítás miatt ugyanis a 2017-es év első részére nem kell adót fizetni, a magasabb adómértéket pedig a júniustól decemberig terjedő időszakra kell majd alkalmazni. A 2017-es adóalap megosztása kétféle módszer szerint történhet, emiatt idén az érintettek várhatóan nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe.

Replika az EU-nak

A 0 százalékos adókulcs - amely 100 millió forintos adóalapig alkalmazható - megszűnik, helyette a 100 millió forintos adóalapig terjedő adómentesség lép majd életbe. Azt is tartalmazza a tervezet, hogy az így biztosított mentesség - feltehetőleg inkább annak 9 százalékos adótartalma - úgynevezett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A kormány így próbál választ adni az Európai Bizottságnak a sávos adókulcsokkal, illetve a tiltott állami támogatásokkal összefüggő megállapításaira a Mazars szerint. Ez azonban azt is jelenti, hogy a mentességi szabályt nem minden adózó alkalmazhatja - figyelemmel a de minimis támogatások keretösszegére (maximum 200 ezer euró 3 pénzügyi év alatt), illetve a támogatásból kizárt tevékenységre.

A nemzetgazdasági tárca kedden nyújtotta be a parlamentnek a reklámadó-törvényt módosító javaslatát. A kormány a brüsszeli döntés ellenére sem kér el visszamenőlegesen semmilyen közterhet az eddig reklámadó-mentességben részesült kisvállalkozóktól. A szaktárca közleményében felidézi: az Európai Bizottság 2016. november 4-ei határozata szerint a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A kormány a brüsszeli döntést megtámadta, jogorvoslatot kért az Európai Bíróságtól.