Budapesten hiába növekedett több mint másfélszeresére az átlagjövedelem 2013 és 2019 között, az abból megvásárolható négyzetméterek átlaga nagyjából megfeleződött ezen időszak alatt, mivel az átlagos négyzetméterár a 2013-ban tapasztalt 226 ezer forintos szintről 2019-re 627 ezer forintig futott fel - íja a 24.hu. A másik véglet Salgótarján esete, ahol a bérek kétharmadával nőttek a vizsgált időszak alatt, az ingatlanárak viszont csak másfélszeresükre kúsztak fel.

A többi megyeszékhelyen a fővároshoz hasonlóan, igaz, kisebb-nagyobb mértékben, de szűkültek a helyben élők ingatlanvásárlási lehetőségei. Az egyik látványos példa, egyben az okok szempontjából tipikus eset Tatabánya, ahol 2013-ban a helyi bérszínvonalhoz képest kifejezetten olcsón lehetett lakáshoz jutni, 2019-re azonban a város felzárkózott a középmezőnybe.

Kapcsolódó

Budapest után Tatabányán csökkent a legnagyobb mértékben a bérek vásárlóereje az ingatlanpiacon. Itt az áremelkedés nagyon alacsony bázisról indult, ugyanis a 2008-as válság hatására az árak feleződtek. Az emelkedést ezután több tényező együttes hatása határozta meg. A helyi bánya bezárása után létesült ipari park folyamatosan bővült, és mára akkora ipari kapacitás költözött ide, amit a helyi munkaerő nem képes kiszolgálni, ezért elindult a munkaerő-bevándorlás a távolabbi területekről. Ez pörgette fel a lakáspiacot. A megyeszékhelyeken, például Debrecenben hasonló folyamatot figyelhetünk meg.