"Az államháztartás központi alrendszerének 2016. február végi halmozott többlete 14,8 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 63,7 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 42,2 milliárd forintos szufficittel zártak. A központi alrendszer február havi egyenlege 77,4 milliárd forintos deficitet mutatott" - mindössze ennyit közölt ma a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), szakítva azzal két évtizedes gyakorlattal, hogy a folyamatokat röviden elemzik.

Most ugyanakkor volna ok az öndicséretre, hisz 2001 óta nem volt példa arra, hogy a januári szufficit februárra se olvadjon el. Mint azt korábban megírtuk, 2016 első havában 92,2 milliárdos többlet keletkezett az államháztartásban - köszönhetően a januári magas adóbevételeknek. (Ekkor fizetik be a karácsonyi vásár áfáját, de a decemberi bónuszok után járó tb-terheket és a személyi jövedelemadót is a cégek.) Az idei meglepetés a februári, szolid deficit - 77,4 milliárd forint - kisebb a januári többletnél, így maradhatott pozitív az egyenleg. Tavaly február végén a hiány már 310,7 milliárd volt, és ez volt a tipikus, hogy februárban elszalad a költségvetés, ezzel szemben áll a mostani 14,8 milliárdos többlet.

Kapcsolódó

A háttérben vélhetőleg a vaskosabb (akár 200 milliárd forint értékű) uniós támogatás átutalása is állhat. 2015-ben Brüsszel leállította az uniós támogatások folyósítását, így a magyar kormány 400-500 milliárd forintnyi uniós pénzt előlegezett meg. Nem lehet kizárni, hogy az alacsony februári hiány egyik magyarázata, hogy Brüsszel a támogatások egy részét átutalta.

Láthatóan kommunikációs stratégiaváltás zajlik az NGM-nél, egyre kevesebb információt közöl az államháztartás helyzetéről. Legutóbb a Barcza György vezette Államadósság Kezelő Központ Zrt. állította le a központi költségvetés heti adósságadatainak publikálását, így ezeket már csak havonta egyszer közli az NGM. Most a rövidített államháztartási jelentést redukálták le.

Eközben a parlament előtt fekszik az államháztartási törvény módosítása, amely lehetővé tenné a kormánynak, hogy határozatokban olyan átcsoportosításokat hajtson végre, ami nem is szerepelt a költségvetésben, így átláthatatlanná téve a valódi költségvetési folyamatokat.