Apáti Ferenc ismertette, hogy a magyarországi szamócatermő terület 40-50 százalékát teszi ki a szabadföldi termesztés, amelynek hektáronkénti termelési költsége évente 4-8 millió forint, míg a hajtatott termesztés ennél többe kerül.

A magyar szamóca szüretelése a viszonylag kis területű fűtött fóliákban vagy üvegházakban április 10. és 20. között, a fűtetlen helyeken április 20. és 30. között kezdődik, ugyanakkor nagyobb mennyiségben csak május első felében, a szabadföldi kultúrák betakarításával jelenik meg a piacon.

Kapcsolódó

A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban kilogrammonként 2000-3500 forint körül mozgott, míg az importgyümölcs ennél jóval, csaknem 50 százalékkal olcsóbban volt kapható. A vásárlók a magyar szamóca árának jelentős csökkenésére májusban, az alacsonyabb termelési költségű, szabadföldi szamóca megérkezésével számíthatnak - tette hozzá.

Az elnök szerint magas a gyümölcs termelési kockázata, mivel termesztése sok munkával és nagy tőkebefektetéssel jár. Emellett jövedelmezősége is alapvetően az elért hozamoktól függ, mivel az értékesítési ár érdemben nem befolyásolható. A jövedelmezőség eléréséhez hektáronként 20-30 tonna hozam szükséges, amely magas fokú technológiai precizitást és szaktudást igényel. Szaktudással azonban egyre kevesebben rendelkeznek és a munkaerőhiány is jellemző a szektorra.

Magyarországon a termelés jelentős része a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös-Lajosmizse-Nyársapát, valamint Szatymaz-Zsombó térségében folyik, az országban megtermelt szamóca 90 százalékát belföldön fogyasztják el, 10 százalékot pedig az osztrák, a lengyel és a szlovák piac vesz fel. Ezzel szemben jelentős az ország importja, a magyar termés körülbelül felét teszi ki a kereskedelemben nagy mennyiségben jelenlévő spanyol, olasz és görög szamóca - tette hozzá.