Az idei költségvetésben 169 milliárd forintnyi rendkívüli privatizációs bevételt kellene az NGM-nek előteremteni, a most elfogadott 2016-os büdzsében pedig további 133,7 milliárd vagyonértékestésre lenne szükség - vagyis két év alatt 302 milliárd forintnyi privatizációs bevételt kellene a "semmiből" előteremteni. A kormány az elmúlt hetekben már tárgyalt az idei vagyonértékestésről - ám döntés nem született, s várhatóan nem is születik - legalábbis arról, hogy a teljes 169 milliárd forintos tételt előteremtsék állami vagyon eladásából.

A vagyonbevételt összekapcsolták a kormányzati presztízsberuházásokkal - így a Puskás Stadion építésével, a komplett stadionprogrammal, de még a Paks 2 tőkeemelésével is. A tavaly decemberben elfogadott idei költségvetésben az szerepelt, hogy e kiadásokra a vagyonbevétel teremt fedezetet - vagyis elvileg egyetlen stadion sem épülhetne addig, amíg nem sikerül a vagyonértékestés.

A passzus vélhetően azért került a büdzsébe, hogy legalább "papíron" ne növelje a deficitet a sok állami nagyberuházás - így a valós kiadásokkal szembeállították a fiktív vagyonértékesítési bevételeket. Az, hogy a 169 milliárdos kvázi privatizációs bevétel fiktív - különböző elemzők vérmérsékletüknek megfelelően kommentálták. A Költségvetési Tanács szerint a tétel bevételi kockázat, a Költségvetési Felelősségi Intézet szerint viszont nincs ebben semmi kockázat - vagyis borítékolható, hogy egy fillér bevétel bevétel nem keletkezik e soron. Az idei beruházási kiadások között 202 milliárd forint szerepel, ebből 169 milliárd forint a rendkívüli vagyonértékesítési bevétel. A fennmaradó 33 milliárdot fedezik a folyó vagyonbevételek - ennek legnagyobb része a szén-dioxid-kvóták értékesítése. A 2016-ra tervezett 133 milliárdot viszont az utolsó fillérig a rendkívüli vagyonértékesítésből kellene előteremteni.

A Beruházási Alap fő kiadásai 2015-ben (milliárd forint)
Bírósági beruházások8,1
Miniszterelnökség költözése (Karmelita kolostor)5,0
Ludovika Campus4,0
Szigetszentmiklósi járási hivatal4,0
Paks II. Zrt. tőkeemelése28,0
Börtönfejlesztés4,3
Közúti fejlesztések2,2
Bozsik stadion2,1
Stadionfejlesztések5,3
Nemzeti Olimpiai Központ (új Puskás-stadion)41,3
16 kiemelt sportág fejlesztése4,0
2021-es úszó vb6,1
Szombathelyi Haladás stadion4,9
Székesfehérvári Sóstói Stadion4,5
Diósgyőri stadion2,7
Tornaterem-program3,0
Tanuszoda-fejlesztések3,0
Egyéb sport(csarnok) fejlesztések13,9
Iskolaberuházások17,1
MNV Zrt. ingatlanvásárlásai (devizahitelesek mentése)21,96
Összesen201,4
Forrás: költségvetési törvény


Az idei évből eltelt lassan már hat hónap, az elmúlt hetekben jutott el a kormány oda, hogy egyáltalán tárgyaljon az állami vagyonértékestés mikéntjéről - ezt Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára közölte a tárca hét eleji minisztériumi háttérbeszélgetésen. Amennyiben a következő hetekben döntés is születik állami vagyonelemek értékesítéséről, az már most borítékolható, hogy 169 milliárdnyi "valódi" bevételt nem lehet előteremteni az év végéig.

De nem is lesz erre szükség, ugyanis a költségvetés a jelenlegi adatok szerint - köszönhetően a várnál gyorsabb gazdasági növekedésnek - jól megvan a nem létező privatizációs bevételek nélkül is. Ennek szellemében módosította a parlament a 2015-ös költségvetés normaszövegét: eszerint a Beruházási Alapból akkor is lehet kifizetni pénzt a kormányzati beruházásokra, ha nincs meg a privatizációs bevétel, ám annak kifizetése nem veszélyezteti a költségvetési egyenleg tartását, illetve a csökkenő államdósság-pályát. Ettől függetlenül az NGM az ígéretek szerint nem bólint rá automatikusan minden kiadási igényre - hangzott el ez is a háttérbeszélgetésen. Vagyis minden egyes tételre az NGM-nek rá kell bólintania.

A Beruházási Alap fő kiadásai 2016-ben (milliárd forint)
Fővárosi Állatkert - Pannon Park projekt5,0
Ludovika Campus12,5
Budai vár felújítása3,4
Szilvásváradi lovasközpont fejlesztése2,8
Bozsik stadion2,9
Puskás stadion35,9
Székesfehérvári Sóstói Stadion4,2
Diósgyőri stadion2,6
Egyetemi fejlesztések5,3
Sportlétesítmények fejlesztése4,5
Liget Budapest projekt12,8
Operaház4,0
Budai Vigadó felújítása2,4
Összesen133,7
Forrás: költségvetési törvény


Úgy tűnik, ere az évre sikerült ezt a költségvetési bombát hatástalanítani, ám a probléma jelentős részét áttolták 2016-ra: a napokban elfogadott költségvetés is számol a Beruházási Alappal, a kiadásokat fedező állami vagyonértékesítési bevétellel is. A 2016-os költségvetés ugyanúgy nem utal arra, hogy a 133,7 milliárd forintot milyen vagyonelemek, ingatlanok, vagyoni jogi értékesítésére kerülhetne sor.

Azonban míg idén a makrogazdasági kockázatok felfele mutatnak - vagyis a növekedés gyorsabb lesz az eredetileg tervezett 2,5 százaléknál - jövőre már lassul a gazdaság: a NGM és az MNB szerint is 2,5 százalék lehet a növekedés 2016-ban, az idei 3 százalék feletti GDP-bővülés után. A 2,5 százalékos becslés a piaci átlagnál magasabb néhány tizeddel - vagyis a növekedési kockázatok 2016-ban már inkább lefele mutatnak. Így hiába vették be a 2016-os költségvetési törvény normaszövegébe a megengedőbb passzust Beruházási Alap kiadásainak ellentételezésről, vélhetően az nem segít. Így marad a privatizáció vagy a  beruházások leállítása, illetve ezek kiváltása más költségvetési bevételnövelő intézkedésekkel.