A magyar költségvetés az egyik, pontosabban a legátláthatatlanabb a EU-ban, ám az olyan demokráciadeficittel országok, mint Törökország vagy Oroszország is messze megelőzi a magyar állapotokat. Az erről készült felmérést az International Budget Partnership nevű kezdeményezés két évente készít átfogó felmérést: Magyarország legutóbbi, 2013-as Open Budget Indexe (OBI) 40 pont lett - ami a legrosszabb volt az akkori EU-ban, Horvátország kapott 39 és Macedónia 35 pontot. (Az értékelésben minél magasabb pontszámot ér el egy ország, annál átláthatóbb a költségvetés.) Az orosz index 74 pontos volt, míg Németország 71, Franciaország 83, Nagy-Britannia 88 pontot kapott. Az index elkészítése hosszas számításokat igényel - ezért publikálják ezt az indexet kétévente. A legmagasabb pontszámot Új-Zéland kapta (93 pont), míg a legalacsonyabbat Algéria és Egyiptom (13 pont).
2014 szeptembere óta működik a www.obstracker.org, azaz az Open Budget Tracker projekt honlapja, amely viszont havi rendszerességgel vizsgálja a résztvevő - jellemzően fejlődő országok - átláthatóságát. Az OBI 125 paraméter alapján tartalmilag vizsgálja, hogy egy költségvetés milyen szinten ismerhető meg akár az elemzők, akár az átlagpolgár számára. A tracker ezzel szemben csak nyolc legfontosabb költségvetési dokumentum meglétére koncentrál, annak tartalmát nem is elemzi. Ahogy az unióban az utolsó helyen, úgy a feltörekvő országokkal való összevetésben a magyar költségvetés átláthatósági szempontból a középmezőnyben szerepel, vagyis a magyar adminisztrációnak továbbra sincs túlzott dicsekedni valója - derül ki a program magyar partnerének a Költségvetési Felelősségi Intézet közleményéből.
A fejlődők szintjén Magyarország
Magyarország a 30, jellemzően fejlődő ország között a középmezőnybe tartozik. Az olyan dokumentumok, mint például a költségvetési javaslat, elfogadott költségvetés, évközi jelentések és zárszámadás, a fejlődő országokhoz hasonlóan nálunk is megjelennek, míg az olyan dokumentumok, mint például irányelvek, féléves jelentések, polgárok költségvetése, a fejlődők csoportjába tartozók többségében nem készülnek el, akárcsak Magyarországon. Ebből a szempontból így hazánk leginkább Macedóniára és Örményországra hasonlít.
A 2015-ös magyar költségvetés irányelvei nem készültek el időben, amivel az államháztartási törvényt is megszegte a magyar kormány. Néhány országnál a gyakorlatban ez a konvergenciaprogram részét képezi, de itthon a konvergenciaprogram kizárólag az Európai Bizottság részére készített dokumentum, nem pedig a társadalom felé irányuló tájékoztatás a kormány költségvetési terveiről - jegyzi meg a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI). Nem készül el a nemzetközi gyakorlatban bevett "polgárok költségvetése" sem, amelynek a célja, hogy egyszerű, közérthető formában mutassa be a költségvetés fontosabb tartalmi elemeit, elmagyarázza a gazdaságpolitikai intézkedések okait, céljait, várható közvetlen, közvetett és másodkörös hatásait. Jelenleg a kormány a költségvetési törvényjavaslat általános indoklását tekinti ilyen jellegű összefoglalónak. Annak szövege azonban sok helyen vagy túl bürokratikus, vagy semmitmondó, a széles közönség számára nem értelmezhető.
A hiányosságok között szerepel a féléves jelentés hiánya is: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) évtizedek óta készít havi jelentések a folyó költségvetés állásásról. A féléves, vagy akár negyedéves jelentés célja ezzel szemben az lenne, hogy az eredeti költségvetésnek megfelelő részletezettséggel elemezze a bevételek és kiadások múltbeli és várható jövőbeli alakulását, értékelje a költségvetésben tett feltételezéseket és megfogalmazza a szükséges intézkedéseket. Amint tavaly a KFI számára kiderült Nemzetgazdasági Minisztérium készített 2014 augusztusában egy - ha nem is teljes, de viszonylag részletes - elemzést, azt azonban nem hozta nyilvánosságra a megfelelő időben.
Alapvető adatokat titkol el a kormány
A szükséges nyolc feltételből hármat nem teljesít így a magyar kormány, míg ötöt igen: a törvényjavaslat és az elfogadott büdzsé is nyilvános, elkészülnek az évközi, havi jelentések, valamint a zárszámadás és a számvevőszéki jelentés is nyilvános. A magyar költségvetés áttekinthetősége viszonylag gyorsan és fájdalommentesen fölhozható lenne az elvárható szintre: még a 2013-as felmérésen okulva a KFI egy 14 pontos javaslatot küldött meg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, amiből azóta mindössze egy pontot sikerült az NGM-nek, illetve annak vezetőjének teljesítenie.
A KFI akkor olyan "extrém" adatok nyilvánosságra hozatalát javasolta, mint az adott évre vonatkozó tervezési devizaárfolyamok (EUR/HUF), a jegybanki alapkamat várható alakulása, vagy a verseny és közszféra foglalkoztatásának várható alakulása. A javaslatok között az is szerepelt, hogy a kormány a költségvetés tervezésekor felvázolt gazdasági előrejelzést vesse össze az addig ismert tényadatokkal, illetve megismétli azt az évtizedes igényt, hogy az adott évi költségvetés tervei mellett jelenítsék meg az előző év várható teljesítését. Ugyanis a költségvetések mind a mai napig úgy kerülnek a parlament elé, hogy azok még a legalapvetőbb adóbevételeknél sem tüntetik fel a tervezési bázist.
Az elfogadott 2015. évi költségvetést övező kockázatok szinte garantálják az évközi kiigazítás szükségességét, hacsak nem kívánja a kormány ismét a "szokásos" 3 százalék közeli szintre emelni a hiánycélt. Ahhoz, hogy a magánszektor, az önkormányzatok és az állami intézmények időben felkészülhessenek a változásokra, az elmúlt évek gyakorlatával szemben időben érdemi információt kell kapniuk a kormánytól a költségvetési folyamatokról - vélekedik a Költségvetési Felelősségi Intézet.