Hétfő este nemcsak a munka törvénykönyve (mt.) hatályba léptetéséhez szükséges átmeneti rendelkezéseket fogadta el − 99 nem és 250 igen szavazat mellett − az országgyűlés, hanem négy sarkalatos törvényt is. Ezek egyebek között a bírák, az ügyészek jogállásáról, a bíróságok szervezetéről, illetve az Állami Számvevőszékről szóló törvényeket módosítják, és túlnyomórészt az mt. mögöttes jogszabályként alkalmazásának módját, illetve az esetleges eltéréseket, kivételeket taglalják.

A még hatályba sem lépett új munkajogi kódex átírása mellett egyébként a salátatörvény a közalkalmazottak, az igazságügyi alkalmazottak, a rendőrök, a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyairól szóló szabályok esetében is módosítja a meglévő szabályokat, és az új mt.-t mögöttes jogszabályként alkalmazza.

Ez a salátatörvény sem úszta meg zárószavazás előtti érdemi módosító nélkül: ez egyrészt a közszférában működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításához szükséges szabályokkal egészítette ki az elfogadásra váró egységes javaslatot, másrészt a versenyszféra szakszervezeteinek esetében is lényeges újítást hoz.

Az a szabály például egyértelműen a kisebb helyi képviselettel bíró szakszervezeti szövetségeknek kedvez − lényegében a Ligára és a Munkástanácsokra szabva −, amely szerint "a négyezer főnél többet foglalkoztató munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezetének a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a négyezer fő feletti munkavállalói létszám öt százalékának és 400 fő együttes összegét".

Fontos változások a zárószavazás előtti módosítók nyomán
Feloldották a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek javadalmazási plafonját 2013-tól
Nem lehet az mt. szerinti maximumnál hosszabb felmondási időt kikötni a fenti cégeknél
Határozott idejű munkaviszonyt csak a munkaadó jogos gazdasági érdekére hivatkozással lehet a szerződés lejárta utáni hat hónapban újrakötni (ha ez nem jár a munkavállaló jogos érdekének csorbításával)
Képzésben nem részesülő közfoglalkoztatott is kaphat fizetés nélküli szabadságot, ha ez idő alatt határozott idejű, legfeljebb 90 napra szóló szerződéssel máshol dolgozik.

Az elfogadott jogszabály egyebek között a munkaadók számára kedvezően pontosítja a kötetlen munkaidő fogalmát, ami azzal jár, hogy az így foglalkoztatottak után nem kell túlórát fizetni, sem pontos munkaidő-nyilvántartást vezetni. Készenlét (napi 24, heti 72 óra maximum) csak a felek írásbeli megállapodásával határozható meg, a megállapodást pedig a munkavállaló a hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja, és ezért hátrány nem érheti.

Ezeket a megállapodásokat a munkáltató a jövőben köteles lesz nyilvántartani, ahogyan például a közúti közlekedési dolgozók esetében öt évig a munkavállalók rendelkezésre állási idejét is.