A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló kormányjavaslatot 294 igen szavazattal, egy nem ellenében és 36 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A 2014. március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyvhöz számos részletszabályt kell megalkotni, ezek sorába tartozik a hitelbiztosítéki nyilvántartásé is.
Ha valaki ingóságot zálogosít el, akkor azt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartásba kell bevezetni. Harmadik személy innen szerezhet tudomást arról, hogy az adott ingóság tehermentes vagy zálogjog terheli.

Jelenleg a nyilvántartásba csak közjegyzők jegyezhetik be a zálogjogot, az általuk hitelesített zálogszerződés alapján.

Az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba ezzel szemben a zálogszerződés felei vagy törvényes képviselőik jegyezhetik be a zálogjogot az interneten. Ha a zálogjogosult kezdeményezi a bejegyzést, azt csak a zálogkötelezett hozzájárulásával teheti meg, míg a törlésnél fordított a helyzet. A hitelbiztosítéki rendszert a közjegyzői kamara hozza létre és üzemelteti naponta reggel 8 és este 8 óra között.

A bejegyzés menete a következő: akik zálogjogosultként vagy -kötelezettként használni akarják a rendszert, azoknak regisztrálniuk kell. A megadott adatok valódiságáról közjegyző előtt kell nyilatkozniuk. A nyilvántartás - amelyben személyre lehet keresni - csak a zálogjog bejegyzésének tényét tanúsítja hitelesen, a valódiságát nem.

A kívülállók - attól függően, hogy milyen mélységig akarnak keresni - az interneten szabadon vagy személyi adataik megadásával léphetnek be a nyilvántartásba.

Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.

A bejegyzésért fizetniük kell az érintetteknek, és csak azután lesz érvényes a bejegyzés, ha a díj megérkezik a közjegyzői kamara számlájára. A fizetendő díjat miniszteri rendelet állapítja meg.