Magyarországon viszonylag kevesen vesznek részt hosszabb idejű, a munkavégző képességet javító formális vagy nem formális képzésben. A résztvevők többsége eleve jobb munkapiaci esélyekkel rendelkezik: dolgozik vagy iskolázottabb. A felnőttképzés így jelenleg kevéssé járul hozzá a munkaerőhiány enyhítéséhez, a hiányzó készségek pótlásához – olvasható a Munkaerőpiaci Tükörben megjelent tanulmányban.

Magyarországon 2023-ban nagyjából minden korcsoportban egyformán 10 százalék körül volt a képzésben résztvevők aránya, kivéve a legfiatalabb, 15–24 éves korosztályt, ahol a 68 százalékot elérte a felnőttként tanulók aránya.

A fiatalok esetében a magas részvétel főként annak tudható be, hogy az első képzettség megszerzése utáni képzés már felnőttképzésnek számít. Az éllovasnak tekinthető Észtországban is hasonló a helyzet, kivéve a 25–34 éves korcsoportot, ahol szignifikánsan magasabb a részvétel, mint a nyugdíj körüliek csoportjában.

Kép: Economx
Minden tizedik magyar tanul csak felnőttként, hasonlóan a német, a szlovák, vagy a cseh lakossághoz, de ez az arány még így is alacsonyabb, mint az EU-tagországok átlaga, ami 13 százalékra tehető. A hazai adatok jóval elmaradnak az osztrákok 17 százalékától, illetve a posztszocialista országok közül legjobban teljesítő észtek 24 százalékától is

 – emeli ki a tanulmány.

Kapcsolódó

A Munkaerőpiaci Tükör szerint a felnőttképzésben résztvevők aránya Magyarországon alacsony, bár még így is valamivel magasabb, mint a sereghajtónak számító Bulgáriában és Romániában.

Az elemzés rámutat, hogy Magyarországon azok vesznek részt nagyobb arányban a képzésekben, akik munkapiaci státusukat és meglévő készségeiket tekintve eleve jobb helyzetben vannak. 

Aki dolgozik, könnyebben nyit az új ismeretekre

Elsősorban a foglalkoztatottak vesznek részt felnőttképzésben: 2023-ban ebben a körben 10 százalék, míg a munkanélküliek között alig 3 százalék és az inaktívak között is csak 5 százalék volt a résztvevők aránya. 

A koronavírusjárvány utáni években a felnőttképzés növekedése Magyarországon főként a foglalkoztatottakat érintette, a munkanélküliek részvétele viszont nem nőtt, és a korábbi alacsony szinten maradt. Ezzel szemben például Ausztriában és Észtországban a munkanélküliek képzése is jelentősen bővült.

Ausztriában és Észtországban, ahol magasabb a részvétel átlagos szintje, az elmúlt években a munkanélküliek képzése is jelentős növekedést mutat. Németországban tíz év alatt 6-ról 12 százalékra nőtt, azaz megduplázódott a felnőttképzésben résztvevő munkanélküliek aránya, míg a foglalkoztatottak körében 8 százalék körül mozgott a teljes időszakban.

Jött a szakmajegyzék

A szakmai képzések területén Magyarországon szigorú állami szabályozás működik: a szakmajegyzékben szereplő 179 szakmát csak szakképző intézményekben lehet tanulni, a 2020-ban bevezetett reform óta.

A szakmajegyzékben nem szereplő képzési területeken bármely, engedéllyel rendelkező felnőttképzési intézmény szervezhet képzést, és adhat szakképesítést, a programkövetelmény nyilvántartásba vételét követően. A vállalati képzések és az egyéb, nem szakmai (például nyelvi, informatikai) képzések esetében nincs szükség engedélyezésre, csak bejelentésre.

Fontos előrelépés a 2024-ben bevezetett mikrotanúsítvány, amely rugalmasabbá teszi a képzési kínálatot, és lehetővé teszi, hogy a tanulók modulokból álló programokat egyénileg állítsanak össze. Ehhez azonban további állami támogatásra és koordinációra lenne szükség a képzési programok modularizációja és a meglévő készségek validációja terén.

Jelenleg 845 engedéllyel rendelkező felnőttképző működik Magyarországon. A felnőttképzési intézmények közel kétharmadát for-profit magáncég működteti. A felnőttképzők ötöde állami intézmény, például szakképzési centrum vagy felsőoktatási intézmény, amelyek többsége felnőttképzési tevékenységet is végez. A maradék képzők ötöde nonprofit szervezet, amelyek többnyire hátrányos helyzetű embereknek szerveznek kompetenciafejlesztő tréningeket.

OECD: átlag alatt teljesítenek a magyarok

Az OECD PIACC felmérése szerint a felnőttek írás-olvasási és számolási készsége az elmúlt évtizedben sok országban stagnált vagy romlott, különösen az alacsony iskolai végzettségűek körében.

Magyarország a vizsgált 31 ország között az átlag alatt teljesített minden készségterületen.

A 31 ország 160 ezer személyt vizsgáló felmérése szerint a visszaesés különösen látványos volt az alacsony iskolai végzettségű felnőttek körében. 

Tizenegy ország (Chile, Horvátország, Franciaország, Magyarország, Izrael, Olaszország, Dél-Korea, Litvánia, Lengyelország, Portugália és Spanyolország) minden készségterületen folyamatosan az OECD-átlag alatt teljesít. 

A mindhárom területen legjobban teljesítő országok pedig Finnország, Japán, Hollandia, Norvégia és Svédország volt.

Az ETSZ hozhat változást

Az uniós támogatással beinduló egyéni tanulási számlák (ETSZ) rendszere új lehetőséget kínál a felnőttképzés támogatására. Az ETSZ nemcsak pénzügyi eszköz, hanem egy új szemléletmód is, amely a tanulók önálló döntéseit és igényeit helyezi előtérbe. A legismertebb példa erre a francia Compte Personnel de Formation, amely tíz éve működik, és jelentősen növelte a felnőttképzésben résztvevők számát.

Jelenleg 15 tagállam kap uniós támogatást az egyéni tanulási számla (ETSZ) kidolgozására és 2021–2027 között 65 milliárd eurót fordít erre az Európai Unió.

Franciaországban a tanulni vágyók online platformon keresztül jelentkeznek valamely általuk kiválasztott képzésre. 2015 óta mintegy 20 millió számlát aktiváltak, ez a fele a francia 15–64 éves munkavállalók számának. 2021-ben a képzésben résztvevők száma 2019-hez képest megnégyszereződött, és meghaladta a kétmillió főt.