A számok nem hazudnak: ennyien maradtak le a munkáról és tanulásról

A fiatalok foglalkoztatási és tanulási mintái jelentős változáson mentek keresztül: a KSH arról számolt be, hogy 2023-ra a sem nem dolgozó, sem nem tanuló 15–24 évesek aránya 9,8 százalékra csökkent, miközben a felsőfokú végzettségűek aránya folyamatosan nőtt, a 25–34 évesek körében elérve a 30,1 százalékot.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a 15–24 évesek közül azoknak az aránya, akik se nem dolgoztak, se nem tanultak, 2000 és a 2008-ban kitört gazdasági válság között folyamatosan csökkent. Ez az érték 15,4 százalékról 11,5 százalékra esett vissza. A válság után azonban ez az arány jelentősen emelkedett, és 2013-ban érte el csúcspontját, amikor ismét a 2000-es szinten állt. Ezt követően újabb csökkenés volt tapasztalható, amelyet a 2020-as koronavírus-járvány egy évre megszakított. A lezárások hatására ugyanis a munkavállalási lehetőségek érezhetően rosszabbodtak. 2023-ban az érték 9,8 százalék volt, ami 0,8 százalékponttal kedvezőbb az előző, 2021-es adatnál. A fiatal nők körében magasabb volt az aránya azoknak, akik nem dolgoztak és nem tanultak.

A nemek között tapasztalható eltérés a vizsgált időszakban 6,4 és 1,7 százalékpont között ingadozott, 2023-ban pedig 2,5 százalékponton állt.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

A 15–19 évesek körében – mivel többségük még tanul – jelentősen alacsonyabb volt ez a mutató, 2023-ban mindössze 6,2 százalék. A lányok esetében azonban 1,6 százalékponttal magasabb volt az érték. A középiskolai tanulmányokat a fiatalok általában 20 éves korukig befejezik, így nem meglepő, hogy a 20–24 évesek körében az arány több mint kétszerese volt az előző korcsoporténak, 2023-ban 13,3 százalékot tett ki. A nemek közötti eltérés ebben az idősebb korcsoportban is szembetűnőbb volt: a férfiaknál 11,6 százalék, míg a nőknél 12,2 százalék volt a mutató értéke.

Jelentősek a területi különbségek. A vizsgált időszak döntő részében Budapesten volt a legalacsonyabb a mutató értéke, 2023-ban Budapestet (3,9 százalék) Nyugat-Dunántúl (6,5 százalék), Közép-Dunántúl (7,7 százalék) és Pest (7,9 százalék) régió követte. Az elmúlt 23 évet tekintve Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön volt a legmagasabb ezen fiatalok aránya (2023-ban 16,7 százalék, illetve 13,6 százalék), mivel ezeket a régiókat magasabb munkanélküliség jellemzi, kevesebb a munkalehetőség, magasabb az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya, ami miatt sokan el sem kezdenek munkát keresni.

Diplomában élen járnak a nők

Magyarországon a 15–74 éves népesség 25,1 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2023-ban. A 25–34 éves korosztály esetében ez az arány elérte a 30,1 százalékot. 2000 óta a felsőfokú végzettséget szerzők aránya – néhány év kivételével (2015–2017) – folyamatos növekedést mutatott. Azonban 2022-ben és 2023-ban a mutató értéke visszaesett, amelyben jelentős szerepet játszott a 2020–2021-es járványhelyzet. Ebben az időszakban a felsőoktatásba jelentkezők száma az elmúlt évek legalacsonyabb szintjére csökkent, ami hatással volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányára is.

2023-ban a nők körében magasabb volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 15–74 évesek között, 28,6 százalék,

míg a férfiaknál ez az érték 21,5 százalékot tett ki. 1992-ben viszont még a férfiaknál mértek magasabb arányt (férfiak: 10,9 százalék, nők: 8,7 százalék). Azóta azonban a növekedés üteme a nőknél jelentősebb volt.

A 25–34 éves korosztályban már 1992-ben is nagyobb arányban rendelkeztek felsőfokú végzettséggel a nők (14,9 százalék), mint a férfiak (13,2 százalék). Ez a különbség 2023-ra tovább nőtt, amikor a nők körében a ráta elérte a 36,5 százalékot, míg a férfiaknál 24,1 százalék volt.

Az ország régiói közül Budapest válik el legélesebben mind az átlagtól, mind a többi régiótól. A 15–74 (48,3 százalék) és a 25–34 éves korcsoportban (60,9 százalék) a felsőfokú végzettségűek aránya majdnem kétszerese az országos arányoknak. Ez a helyzet 2000 óta változatlan. A vidéki régiókat – Pest vármegye kivételével, amely közelíti és olykor meghaladja az országos mutatót – konzekvensen a hazai átlagnál alacsonyabb mutatók jellemezték az elmúlt húsz évben, mindkét korcsoportban.

Nincs elég megfelelő munka a magyar férfiaknak

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2000-től a 2008-ban kezdődött gazdasági válságig a 15–24 évesek körében azok aránya, akik sem nem tanultak, sem nem dolgoztak, csökkenő trendet mutatott: 15,4 százalékról 11,5 százalékra esett vissza. A válságot követően azonban jelentős növekedés történt, amely 2013-ban érte el a csúcsot, visszatérve a 2000-es értékhez. Ezt követően ismét csökkenés volt tapasztalható, amit a 2020-as koronavírus-járvány egy évre megszakított. A járvány miatti lezárások következtében a munkavállalási lehetőségek jelentősen romlottak. 2023-ra a mutató 9,8 százalékra mérséklődött, ami 0,8 százalékponttal alacsonyabb a 2021-es értéknél. A fiatal nők körében magasabb volt azok aránya, akik sem dolgoztak, sem tanultak.

A vizsgált időszakban a nemek közötti különbség 6,4 és 1,7 százalékpont között ingadozott, 2023-ban pedig 2,5 százalékponton állt.

A 15–19 éves korosztály esetében, akiknek többsége még tanul, a mutató értéke jóval alacsonyabb volt: 2023-ban 6,2 százalékot tett ki, a nők körében ez az érték 1,6 százalékponttal magasabb volt. Mivel a középiskolai tanulmányokat általában 20 éves korukig fejezik be a fiatalok, érthető, hogy a 20–24 éveseknél az arány 2023-ban több mint kétszerese volt a fiatalabb korosztályénak, elérve a 13,3 százalékot. Ebben a korosztályban a nemek közötti eltérés is jelentősebb volt: a férfiaknál a ráta 11,6 százalékot tett ki, míg a nőknél 12,2 százalék volt.

A nem dolgozó és nem tanuló 15–24 éves fiatalok 61,9 százaléka nem is keresett munkát 2023-ban.

Miközben a nők körében a gyermekgondozás és egyéb családi ok is döntő szerepet játszik abban, hogy nem keresnek munkát, addig a férfiaknál leginkább a megfelelő munkalehetőség hiánya, illetve betegség, fogyatékosság a fő ok.

Az elmúlt 23 évet tekintve Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön volt a legmagasabb ezen fiatalok aránya (2023-ban 16,7 százalék, illetve 13,6 százalék), mivel ezeket a régiókat magasabb munkanélküliség jellemzi, kevesebb a munkalehetőség, magasabb az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya, ami miatt sokan el sem kezdenek munkát keresni.