A közigazgatási és igazságügyi miniszter eredetileg október közepén terjesztette be azt a törvényjavaslatot, mely szerint a Kehi minden olyan cégben szabadon vizsgálódhat - akár azonnali elektronikus másolatot készítve az adatokról -, melyben a magyar államnak akár közvetve egyetlen részvénye is van. A Kehinek nem kellene indokolnia lépéseit, és a banktitok sem jelentene számára akadályt. A Népszabadság szerint ezt követően erős lobbi indulhatott be, hisz a tárcavezető nem sokkal később két fontos ponton módosított: egyrészt kivette a Magyar Nemzeti Bankot az átkutatható cégek közül, másrészt a Kehi már csak a 25 százalék feletti állami tulajdonú társaságoknál fejthetné ki tevékenységét. Ez azonban az érdekképviseleteknek már nem volt elég a lap szerint.

A lap szerint ugyanis rájöttek, hogy a Kehi már ma is minden további nélkül eljárhat náluk az államháztartásról szóló 2011. évi törvény alapján. Ezt epdig most már a társaságok olyan megnövekedett kockázatként kezelik, ami ellen - szerintük jogos - kifogások fogalmazhatók meg.

Szintén sérelmezik, hogy a Kehi olyan cégeknél is nyugodtan vizsgálódhatna, amelyek valamikor egyszer állami tulajdonban voltak. Lapunk információi szerint e témában levelet írt többek között a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), a Joint Venture Szövetség, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is. A német kamaránál ugyanakkor nem hallottak ilyen akcióról.

Az érintett szervezetek közül a Népszabadságnak hivatalosan csak Dávid Péter, az AmCham ügyvezető igazgatója erősítette meg a levélküldés tényét. Annak tartalmáról úgy fogalmazott: a kamara a törvénymódosítási javaslat, illetve részben a jelenleg hatályos szabályok kapcsán küldte el alkotmányossági, az EU-jogrendszerrel kapcsolatos, illetve versenyképességi észrevételeit. A levelekre értesüléseink szerint mindeddig nem érkezett válasz.