A nemzetközi nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan és széles termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban – értékelte a Magyar Nemzetei Bank a legújabb statisztikai adatközlést.
A Központi Statisztikai Hivatal 2007 óta először jelent a KSH 8 százalék feletti éves áremelkedési ütemet, pontosan 8,3 százalékot idén februárra.

A mai adatok fényében legjobb esetben is egy oldalazó inflációra számíthatunk a következő hónapokban – mondta Virovácz Péter, az ING elemzője. Egyrészt a tavalyi bázishatás segíti majd az éves inflációs mutató csökkenését, ám közben a márciusban elszabaduló energia- és nyersanyagárak és a gyengülő forint árfolyam újabb inflációs nyomást eredményez már szokatlanul rövid időtávon is. Mindezek alapján egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a május elején és közepén véget érő árstop intézkedések hiányában kétszámjegyűre gyorsul a hazai inflációs mutató. Jelenleg nagy valószínűséggel valahol a 7,5-9,0 százalékos sávba várható az átlagos áremelkedés idei egész éves üteme.

Kapcsolódó

A következő hónapokban óriási bizonytalanságok mellett bázishatások miatt talán mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett, az sem kizárt, még magasabb lesz az infláció – mondta Suppan Gergely a Takarékbank közgazdásza.

A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 7,5 százalékra emeljük, de az infláció ennél sokkal magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent. Kockázatot jelent az árkorlátozások esetleges megszűnése is, amely jelentős ársokkot okozna – mondta Suppan.

Bár második havi adatok még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nincs lassulás. Mind a belföldi, mind az importált infláció masszív dinamikát mutat – mondta NAgty János, az Erste Bank szakértője. Különösen aggasztó a forint gyengülése, amely, ha később visszatér a 365-370-es szintekig, akkor is 3-4 százalékkal elmarad a tavalyi szinttől. Bár áprilistól kifut a tavalyi jövedéki adóemelés hatása, a többi termék és szolgáltatás drágulása felfalhatja ezt.

Ördögi kör van kialakulóban: továbbra is masszív bérnyomás tapasztalható, amit az emelkedő inflációs számok is csak egyre fűtenek. Az elmúlt hetek fiskális expanziója (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, stb.) is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra. Emellett kínálati oldalon a tavaly ősszel a jelek szerint tartósan megemelkedett energia- és nyersanyagárak mellé a korábban vártnál is magasabb olajár lépett be extra tényezővé.

Németh Dávid, a K&H Bank elemzője  úgy látja, hogy egyelőre a világpiaci energia- és nyersanyagárak emelkedése miatt valószínűleg még nem tetőzött a magyarországi infláció. Nagy kérdés, hogy meddig marad érvényben az üzemanyagokra, valamint bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árplafon. Utóbbiak árának alakulása azt sugallja, hogy a kereskedők kompenzálhatták az árstop negatív hatását, azaz a portfóliójukban lévő többi termék árát kismértékben növelhették.