A keringési, az emésztőszervi, valamint a daganatos betegségeket tekintve is rosszabb helyzetben van Magyarország, mint Szlovákia, Csehország vagy Lengyelország - idézte a Népszava a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzését, amely az OECD, az Eurostat és a KSH statisztikáira támaszkodva értékeli az elmúlt 15-20 évben zajló változásokat.

A 15 évesnél idősebb magyarok több mint felének (59 százalékának) van orvos által diagnosztizált krónikus betegsége. Harmadukat magas vérnyomással, ötödüket derék- vagy hátfájással, míg csaknem ugyanennyi embert ízületi kopással kezelnek. Minden nyolcadik 15 évesnél idősebb allergiával, vagy a magas koleszterinszinttel, valamint nyakfájdalommal jár orvoshoz. Minden nyolcadikat, illetve kilencediket pedig szívritmuszavarral vagy cukorbetegséggel kezelnek.

Kapcsolódó

Az említett keringési, emésztőszervi, valamint daganatos betegségeken felül a halálozási statisztikákban és az öngyilkosságokat illetően is vezet Magyarország a visegrádi négyek között. A tanulmány szerint az állam 2016-ban 2003-hoz viszonyítva reálértékben mintegy 13 százalékkal költött kevesebbet az egészségügyre, miközben ezalatt a magánkiadások hat százalékkal nőttek.

Az átlagos magyar 2017-ben évente 55 ezer forintot költött egészségügyre. A lakosság már csaknem az ellátások harmadát fizeti zsebből. (Az elátkozott 2006-os vizitdíj, azaz a saját hozzájárulás a betegek egészségügyi kiadásaihoz tehát a hátsó ajtón visszatért - a szerk.) Ráadásul ezzel a V4-ek országai közül a magyarok járulnak hozzá a legtöbbel az egészségügyi szolgáltatások költségeihez.