A Pénzügyi Szemle ma jóval takarékosabban és jóval hatékonyabban működik, mint korábban - írta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Nyikos László jobbikos országgyűlési képviselő írásos kérdésére adott válaszában. (A folyóiratot 1954-ben a Pénzügyminisztérium alapította, a laptulajdonosi-kiadói jogok 2005 júliusában kerültek Kovács Árpád elnök egyetértésével és támogatásával a számvevőszékhez.)

Sok minden változott 2011 óta

A 2011-ben kezdett megújítás részeként frissítettük a lap szerkesztőségét, bevezettük a pártatlanságot garantáló kettős vak lektorálást a cikkek elbírálásával kapcsolatban, a nemzetközi tudományos sztenderdekhez igazitottuk a szerkesztőségi gyakorlatot és a lap internetes megjelenését, és ehhez kapcsolódva a vezető nemzetközi adatbázisokban - RePEc, EBSCO, Directory of Open Access Joumals - is elérhetővé tettük szerzőink tanulmányait - sorolta Domokos. A munka eredményeképp a Magyar Tudományos Akadémia 2011 júniusában felminősítette a Pénzügyi Szemlét, tavaly ősszel pedig a folyóirat impakt faktoros lap lett, azaz immár nemzetközileg jegyzett kiadványokban is idézik a cikkeit. Az újítás része volt a Pénzügyi Szemle Online szakportál (www.penzugyiszemle.hu) 2012-es elindítása, a honlapnak és a kapcsolódó közösségi oldalakon létrehozott profiloknak köszönhetően 2012-ben több mint félmillióan találkoztak valamilyen formában a kiadvány cikkeivel.

Fele pénzből többet adnak

A képviselő rákérdezett a pénzügyekre is. Eszerint a folyóirat 2012-ben négy számmal jelentkezett. A lap tavalyi nyomdai összköltsége 3,15 millió forintot tett ki, az előfizetési terjesztési díj 34,8 ezer forint volt. Összehasonlításképpen: a folyóirat megújítása előtti utolsó évben, 2010-ben a lap papírra és nyomdára 7 millió forintot, terjesztésre pedig 464,9 ezer forintot költött. A lapkiadás összköltsége 2010-ben több mint 40 százalékkal volt magasabb, mint tavaly. A reálértelemben mintegy 50 százalékos költségcsökkentés ellenére pénz a lapon túl fedezetet nyújt a Pénzügyi Szemle Online kiadására és fenntartására is.

A cikkek angol nyelvre fordításának, lektorálásának és korrektúrázásának költsége tavaly 5,3 millió forint volt, ez csaknem félmillióval alacsonyabb az egy évvel korábbnál, illetve kevesebb mint a fele a 2010-esnek. Csökkent a fordítói munkaként elszámolható szövegek mennyisége, és a recenziók csak magyarul jelennek meg.

A Pénzügyi Szemle a szerkesztőség tagjain túl csak a felkért szerzőknek, valamint a nagy, átfogó empirikus kutatást ismertető tanulmányukat elsőként a kiadványban megjelentető szerzőknek fizet honoráriumot, a kéziratokat maguktól beküldóknek, illetve az ÁSZ saját ellenőrzési területükről publikáló munkatársainak nem. A honorárium cikkenként 30-50 ezer forint, a tényleges összegről a felelős szerkesztő dönt. A szerkesztőbizottság tagjai nem kapnak honoráriumot, a szerkesztőség tagjai havi 40 ezer forint díjazásban részesülnek. A kéziratok lektorálásáért 20 ezer forintot fizetnek. A folyóirat 2011-es megújítása előtt ennél nagyvonalúbb honorálási rendszer volt érvényben: a szerkesztőség minden tagja havi 120 ezer forintot kapott munkájáért, függetlenül attól, hogy végzett-e tényleges lektori munkát vagy sem - írta Domokos.