Magyarországon a születéskor várható átlagéletkor 2021-ben 77,5 év volt 2012-ben pedig 78,3 év. 2020-ban a születéskor várható élettartam Magyarországon majdnem 3 évvel elmaradt az Európai Unió átlagától. Egy 2020-ban született uniós gyermek várhatóan 80,4 éves korági fog élni – írta az Eurostat.

De van kiút a demográfiai válságból, egyrészt sokkal egészségesebben kellene élni, le kellene szokni a dohányzásról, valamint több okoseszközt kellene használnunk, mert ez jelentős áttörést jelentene a betegellátásban.

Több, mint 64 milliárd euró lehet az európai digitális egészségügy piaci értéke 2023-ban, 2020-ban még csak 48 milliárd euróra becsülték – írja a Graphical Research tanulmánya. 

A mesterséges intelligencia, a big data és a digitális technológiák fejlődése az egészségügyet is forradalmasította, az applikációk, a távkonzultáció és az automata adatgyűjtés iránti bizalom pedig Magyarországon is egyre nő.

Hazánkban a páciensek csaknem 75 százaléka gondolja úgy, hogy a digitális eszközök növelik a gyógykezelések hatékonyságát.

Új áttörések az ellátásban

Az adatvezérelt egészségügy áttörést jelent a korai, minél pontosabb diagnózis felállításában – mondta Margitai Barnabás, a Nőgyógyászati Központ szakorvosa.

Kép: Graphical Research

A páciensek adatait elemző applikációktól az orvosi távkonzultációig terjedő technológiák pedig forradalmasították az egészségügyi ellátást. A mérőeszközökkel kapcsolatban már több, mint tízéves tapasztalatunk van. Egyre bővül az életmód eszközök, okosórák nyújtotta szolgáltatások köre is. Az okoseszközöket használó páciensek együttműködési hajlandósága, motivációja erősebb, mint azon pácienseké, akik nem használják ezeket.

A különböző eszközök mérési eredményeinek egy platformon történő megjelenítése – akár több páciens esetén – a jövő egyik elengedhetetlen fejlesztése lesz.

Ilyen eszközök többek között:

  • a lépésszámláló
  • a pulzusmérő,
  • vagy a véroxigénmérő.

Nemcsak az eszközök, de a mögöttük álló szoftverek is egyre érzékenyebbek, így több elemzést képesek elvégezni, valamint az eredmények alapján tanácsokkal, javaslatokkal látják el a pácienseket - mondta a szakember.

A folyamatos adatmonitorozás hatékonyabbá, inkluzívabbá és gyorsabbá teszi a betegellátást.

A légzőszervi megbetegedések gyógyításában áttörést jelentenek az automata adatmérést lehetővé tévő okoseszközök, ez a COPD-s és asztmás betegek számára a mindennapi kezelés része kell, hogy legyen, mondta Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza, gyermek-tüdőgyógyásza és gasztroenterológus szakorvos.

A Semmelweis Egyetem (SE) 2022-es felmérése szerint Magyarországon a betegek majdnem 75 százaléka gondolja úgy, hogy a digitális eszközök használata javítja az ellátás hatékonyságát, közel 70 százalékuk szerint pedig a betegek gyorsabban juthatnak egészségügyi ellátáshoz. Egyre több a digitális technológiákban jártas páciens, akik készek megosztani az adataikat, tette hozzá Kriller Norbert, a Prima Medica Egészségközpontok fejlesztési vezetője.

Magyarországon a szakorvosok többsége nyitott az elektronikus átállásra és támogatja, hogy a páciensek digitális eszközöket használjanak betegségmonitorozásra, valamint a saját gyógyulásukkal kapcsolatos edukációra – emeli ki a SE kutatása.

A páciensek körében legnépszerűbb digitális technológiák az e-recept, az online időpontfoglalás, valamint az olyan szenzorok egészségügyi célú használata, mint az okosóra.

A Prima Medica Egészségközpontokban 2022-ben a vizitek 6,4 százalékára került sor az online térben, azonban az állandóan növekvő online bejelentkezések száma 2022-ben megközelítette a teljes vizitszám felét.

Míg a páciensek döntő többsége a személyes konzultációt preferálja, a SE felmérése kiemeli, hogy a hazai páciensek majdnem fele venne igénybe távkonzultációt, ha lenne rá lehetősége. Hasonló tendencia jellemzi az adatok és leletek digitális megosztását. A páciensek mindössze 18,9 százaléka küldött már online adatokat orvosának, azonban mintegy 49 százalékuk venné igénybe a lehetőséget.

Kép: Graphical Research

Moric Krisztina allergológus és klinikai immunológus, a Budai Allergiaközpont szakorvosa a telemedicina fontosságára hívja fel a figyelmet olyan területeken, mint az allergológia, ahol a már megkezdett immunterápiás betegeket a kontroll vizitekben segítik a digitális innovációk. Ezeknek köszönhetően a folyamatban lévő immunterápiákat a pandémia alatt sem kellett felfüggeszteni – tette hozzá.